Az ajánlás szerint az egységes szövegű és szempontú kérdőív célja, hogy az érintett pénzügyi szervezetek – és rajtuk keresztül maguk a hiteligénylő vállalatok is – a hitelbírálat során fel tudják mérni az ESG szempontú kockázatokat.
A kérdőíves felmérés az első lépés ahhoz, hogy az ESG-kockázatok beépüljenek a hitelnyújtók kockázatkezelési folyamataiba.
Az ajánlás kiadását megelőzően az MNB – az érintett pénzügyi piaci és vállalati érdekképviseletek, államigazgatási szereplők mellett – egyeztetett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával is. Utóbbi együttműködés során az MNB összehangolta a minimum kérdéssort a hazai jogszabályokban előírt fenntarthatósági átvilágítási célú ESG-beszámoló követelményeivel, ami jelentősen csökkenti a hitelkérelmező vállalatok adminisztratív terheit – tette hozza közleményében az MNB.
A felügyeleti szabályozás több lépcsőben lép életbe.
A kérdőívet 2025. júliustól az 500 millió forintnál (illetve itthoni székhellyel nem rendelkező külföldi hiteligénylő vállalatok esetében 1 millió eurónál) nagyobb összegű, 2026. júliustól a 350 millió forintnál nagyobb, 2027. júliustól a 200 millió forintnál nagyobb, 2028. júliustól pedig a 100 millió forintot meghaladó vállalati hitelkihelyezéseknél kell alkalmazni. Az MNB hitelezési statisztikai adatai szerint a következő két évben így a szabályozás csak néhány ezer nagyobb méretű – vélhetően többségében ESG-ismeretekkel és szakértőkkel rendelkező – vállalatot érint.
