A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint augusztusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 54 000-rel, 4 millió 514 000-re emelkedett, a tavaly augusztusihoz képest pedig 18 000-rel csökkent, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt, egy hónap alatt 0,7 százalékponttal csökkent, míg egy év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett.

“A munkaerőpiacon fokozatosan, de biztosan látszik a helyreállás, a gazdaság újraindulása”

– állapította meg Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

“Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma már elérte a tavalyi szintjét, az éves összevetésű csökkenés a közfoglalkoztatás kisebb volumenéhez és a külföldi telephelyen dolgozók hazatéréséhez köthető”

– mutatott rá. Azaz a közfoglalkoztatás felpörgetése egyelőre egyáltalán nem látszik az adatokon.

A kedvező munkaerőpiaci folyamatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a munkájukat elvesztők közül vélhetően sokan más ágazatban helyezkedtek el, mint ahol a vírus megjelenése előtt dolgoztak, ami a legsúlyosabban érintett ágazatok újraindulásával ismét munkaerőhiányt okozhat.

A munkaerőpiac válság előtti kedvező helyzetének helyreállása a következő hónapokban folytatódhat, azonban a második hullám megjelenése, illetve erősödése ebből a szempontból kockázatot jelent, figyelmeztetett a szakértő. Azt is megjegyezte viszont, hogy bár a foglalkoztatási szint már majdnem elérte a válság előttit, ezen belül a részmunkaidősök aránya vélhetően még mindig jóval magasabb a megszokottnál. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy az előző háromhavi átlaghoz képest a június-augusztusi időszakban csökkent idén először a munkanélküliségi ráta. Egyre többen térnek tehát vissza a munkaerőpiacra, ahogy a gazdaság kiheveri az első sokkot. A feldolgozóipari kapacitások újra emelkednek, a szolgáltatószektor helyzete is javulni látszik.

“Összességében tehát úgy tűnik, hogy túl vagyunk a nehezén”

– állapította meg.

Ugyanakkor a mostani adatok még nem jelzik a másodkörös hatásokat, figyelmeztetett az ING Bank vezető elemzője. A nyár végén kifutottak a főbb munkaerőpiaci támogatások és szeptembertől sok vállalat a támogatás hiányában leépítésekbe kezdett. A járvány második hulláma szeptembertől újabb korlátozó intézkedéseket hozott magával. Ezek elsősorban a turizmus és a vendéglátás területén okozhatnak munkaerőpiaci problémákat. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha szeptemberben a friss adatok újból emelkedő munkanélküliségi rátáról tanúskodnának – tette hozzá.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a nyári hónapokban igen erős formát mutatott a magyar munkaerőpiac, sikerült ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkednie. A második hullám hatásai viszont ismét negatívba fordíthatják majd ezt a trendet az őszi hónapokban. A Takarékbank elemzőinek becslése szerint az idén 4,2 százalékos munkanélküliség lehet, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.

Munkaerő-közvetítői és szakszervezeti forrásokból jelenleg azt lehet tudni a hazai munkaerőpiac állapotáról, hogy továbbra is vannak eseti leépítések és a járvány második hullámhoz kapcsolódóan várhatóan lesznek is elsősorban a vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban – folytatta az elemző. Viszont, aki elveszti az állását az túlnyomó többségben gyorsan talál másikat, ha nem is az eredeti iparágában. A munkahelyet váltók jellemzően már csak ugyanannyi, vagy némileg kisebb bérért találnak állást, így az eddigi bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez.

“A közvetlen kontaktust igénylő szolgáltatások, rendezvények és a turizmus-vendéglátás területén továbbra is szigorúbb előírások vannak érvényben, így itt átmenetileg érdemben gyengébb maradhat a munkaerő kereslet, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat”

– tette hozzá végezetül Horváth András.