Az ingatlanhirdetési portál csütörtöki közleménye szerint az éves drágulás az észak-alföldi és dél-alföldi régióban is meghaladta a 11 százalékot, ami az országos és a fővárosi átlagnál is tempósabb emelkedést jelent. Ez elsősorban a debreceni és a szegedi lakóingatlanok iránti kereslet növekedésével magyarázható.

Az áremelkedés eredményeként november elején Budapesten az eladó lakások átlagos négyzetméterára új szint közelébe érkezett, majdnem eléri az 1,1 millió forintot. Összesen tizenegy kerület – köztük az I., a II., a III., az V., a VI., a VII., a XI. és a XIII. – már ennél magasabb átlagárnál jár.

A budapesti új építésű lakások és házak esetében az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,35 millió forintot, míg a használtakért átlagosan 1,08 millió forintot kell fizetni. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kifejtette, egy évvel ezelőtt a fővárosi lakások átlagos négyzetméterára még 1 millió forint alatt járt.

A lakásukat eladni kívánó tulajdonosok a jelek szerint már beárazták a következő évben várható befektetői rohamot, bár a magasabb fizetőképességű kereslet nagy része csak 2025-ben érkezik meg a lakáspiacra.

A vármegyeszékhelyek lakáspiacának adatai szerint már tíz nagyvárosban haladja meg az átlagos négyzetméterár a 600 000 forintot.

Debrecen van az élen négyzetméterenként 853 000 forinttal. A második helyen lényegében holtversenyben áll Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Szeged 790 000-804 000 forintos átlagos árral. Ezeknek a városoknak az átlaga meghaladja egyes budapesti kerületekét is. Pécsett ehhez képest még alacsonyabbak az árak 689 000 forintos szinttel, míg Egerre, Szombathelyre és Kecskemétre a 650 000 körüli négyzetméterár a jellemző.