Az elmúlt öt évben az emelkedés elérte az 50 százalékot – tette hozzá Varga-Bajusz Veronika az Akadémiai versenyképesség: az európai felsőoktatás, kutatás és fejlesztés jövője című, a magyar EU-elnökséghez kapcsolódó rendezvényen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

“Vonzó kutatói karrierkörnyezetet akarunk létrehozni Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges fiatalokat csábítja a kutatás-fejlesztésbe, hanem a külföldön élőket is arra ösztönzi, hogy hazatérjenek és szakértelmükkel hozzájáruljanak az ország gazdaságához”

– jelentette ki Varga-Bajusz Veronika.

Az államtitkár kitért arra, hogy a kutatói és fejlesztői állomány létszáma, valamint a PhD-sek száma egyaránt emelkedett a tudományos-technológiai ágak területén 2010 óta.

Akkor a tudományos körökben, egyetemeken, kutatóintézetekben és vállalatoknál dolgozó kutatók száma mintegy 30 000 volt, ez ma már 60 000, és néhány év múlva még tovább emelkedhet. Eközben a doktori fokozattal rendelkező kutatók száma is jelentősen, több mint 50 százalékkal nő. Mint mondta, ami a doktori képzésben résztvevők számát illeti, a külföldi PhD-hallgatók száma jelentős növekedést mutat. Ugyanakkor a hazai hallgatók számának dinamikus növekedését tapasztaljuk: Magyarországon a PhD-hallgatók száma ma megközelíti a 11 000-et, míg 2018-ban 7500 PhD-hallgató volt Magyarországon.

Az államtitkár kitért arra, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2022-ben együttműködési megállapodást írt alá a Doktoranduszok Országos Szövetségével, az idén 30 éves DOSZ-szal.

“A megállapodás meghatározza az elérendő célokat és azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyeken a magyarországi felsőoktatási doktori képzés fejleszthető, és hozzájárul a fiatal kutatók támogatási rendszerének megerősítéséhez”.

Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, a Neumann János Program kiemelt prioritás, a kormány célja a költségvetési forrásból finanszírozott kutatások gazdasági, társadalmi és szellemi hatásának erősítése, a magyarországi kutatói utánpótlás növelése, valamint a nemzetközileg is teljesítményorientált tudományos életpályák támogatása.

“Ez oda vezethet, hogy az évtized végére a jelenlegi egymillió lakosra jutó hatezer főről kilencezerre emelkedjen a kutatók száma“

– szögezte le.

Az ezt célzó intézkedések közé tartozik a doktoranduszok foglalkoztatásához kötött szociális hozzájárulási adókedvezmény meghosszabbítása, a munkavállaló doktori programhoz csatlakozók esetében pedig a munkáltató kiegészítő támogatást kap, amely a képzés költségeihez való hozzájárulás felének felel meg. Az államtitkár arról is beszélt, hogy létrejött az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program, amely országos felsőoktatási kiválósági ösztöndíj. Kiemelte, az ösztöndíjprogram célja, hogy hozzájáruljon a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói utánpótlásához, az innovatív magyar vállalkozások kutatás-fejlesztési forrásainak biztosításához, valamint a felsőoktatási tehetséggondozáshoz.

“E célokra megnövelt forrást különítettünk el: az ösztöndíjprogram költségvetése a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 5 százaléka, de legalább 10 milliárd forint”

– tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy a Kooperatív Doktori Programmal tovább kívánják növelni a matematika, természettudományok, technológia és informatika területén dolgozó munkavállalók számát.

Hozzátette, hogy a program munkájában résztvevő doktoranduszok számára, a választott témában havi nettó 400 000 forintos ösztöndíjat biztosít, emellett további havi bértámogatást kap a vállalati partnertől. A konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet, a DOSZ és az Edutus Egyetem közös rendezvénye.