Tokió üzenete volt a téma

Tokió üzenete volt a téma

A magyar sport világszínvonalú létesítményekkel rendelkezik, de a szakemberekből hiány van, kevés a kiváló edző, és a klasszikus felkészültségű testnevelőkből sincs elegendő. Többek között ezek a megállapítások hangzottak el a Mit üzen Tokió? címmel megtartott keddi sportszakmai konferencián.

Az Utanpotlassport.hu szakportál már 11. alkalommal szervezte meg az Egy nap az utánpótlásért elnevezésű rendezvényt, amelynek középpontjában ezúttal az szerepelt, hogy milyen tanulságai voltak a Japánban lebonyolított olimpiának a magyar sport, ezen belül az utánpótlássport számára. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár bevezetőjében arról beszélt, hogy a kormány számos programmal támogatja az utánpótlássportot és a területen dolgozó edzőket. Hozzátette: Tokió magyar érmesei között vannak olyan fiatalok, akik ezekben a programokban nőttek fel, példaként Milák Kristófot, Varga Ádámot, Kopasz Bálintot és Siklósi Gergelyt említette.

Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója elmondta, hogy az olimpizmus válságban van, mert nincs ott az ifjabb korosztályok érdeklődésének középpontjában.

Ezért is kerültek be a tokiói programba olyan új, fiatalokat vonzó sportágak, mint a gördeszka, vagy a falmászás, Párizsban pedig ott lesz a bréktánc. Ugyanakkor az  idei olimpián összességében nem nőtt az utánpótláskorú versenyzők száma – jelentette ki. Elárulta azt is, hogy a magyar csapatban 11 női és 3 férfi sportoló volt 20 évnél fiatalabb.

Csabai Edvin, a Magyar Edzők Társaságának sportigazgatója többek között arról számolt be, hogy Magyarország a tokiói olimpián 24 sportágban volt jelen, 12 sportágban szerzett pontot és kilencben érmet.

Atlanta óta nem volt ilyen eredményes olimpiánk, mint most – állapította meg, majd ismertette, hogy a kiutazott magyar sportolók 40 százaléka volt pontszerző, az átlagéletkoruk 28,1 év, és egy felmérésből az is kiderült, hogy ők átlagban nyolc és fél évesen kezdtek el sportolni.

Csabai Edvinhez hasonlóan Sós Csaba, a felnőtt- és az utánpótlás-úszóválogatott szövetségi kapitánya is arról beszélt, hogy a magyar sportban hatalmas infrastrukturális fejlesztések mentek végbe az elmúlt évtizedben, amellyel 50 éves lemaradást sikerült bepótolni.

Viszont mind a ketten úgy látják, hogy hiány van a szakemberekből, Sós szerint kevés a kiváló edző, és a klasszikus felkészültségű testnevelőkből sincs elegendő. Egyetértettek abban is: nagy hiányosságot jelent, hogy tíz éven át nem volt szakemberképzés és csak 2017-ben indult el újra a Testnevelési Egyetemen. Az úszókapitány beszámolt arról, hogy most zajlik tesztverziója az Úszó Nemzet Programnak, amely jövő februárban indul el és rajta keresztül többszázezer gyereket szólítanak majd medencébe, így jelentősen bővülni fog a sportág merítési háttere.

Az immár kétszeres címvédő olimpiai bajnok kardvívó, Szilágyi Áron online jelentkezett be, és azt mondta, nem volt semmi varázslat abban, hogy a világ legnagyobb sporteseményén harmadszor is sikerült felérnie a csúcsra.

Szerinte nincs semmi titok, vagy mindenkinél beválható recept erre, legfeljebb annyi, hogy egy felkészült stábbal már hosszú ideje együtt dolgoznak és próbáltak minden apró részletre odafigyelni. Szilágyi úgy látja, gyereksportolóként sokat segített neki, hogy mivel a szüleinek fogalma sem volt arról, mi is a vívás, így nem raktak rá terhet és csak saját magáért küzdhetett. Szerencsésnek érzi magát, mert fiatalon olyan egyesületbe került, ahol végig tudják vinni a versenyzőket egészen az olimpiáig, és közben olyan kiváló vívók edzettek mellette, mint Ferjancsik Domonkos és Nemcsik Zsolt.

A sportsikerek elérése szempontjából azt tartja a legfontosabbnak, hogy a gyerek megtalálja azt a sportágat, amit szeret, amiben eredményeket ér el és meg tudja csinálni azt, amit az edzője kér tőle.

Ha pedig már megszerette, utána lehet elmélyülni a részletekben, hiszen már fiatal korban profi szinten készítik fel a versenyzőket. Lényegesnek tartja, hogy a gyerek ne érezze azt, teher edzésre menni, mert különben már 15 évesen kiég.

Kapcsolódó cikkek