A Magyar Korcsolyázók Országos Szövetségénél (MOKSZ) korábban szövetségi kapitányként, majd a gyorsasági szakág sportigazgatójaként tevékenykedő Telegdi a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) honlapján megjelent interjúban arról beszélt: Pécsett kezdett gyorskorcsolyázni, ahol a szárazföldi felkészülés részeként együtt edzett a kerékpárosokkal, így kapcsolódott be ebbe a sportágba is. A rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott sikerei – téli olimpián aranyérmet nyert előbb a férfi váltó, majd egyéniben Liu Shaoang – véleménye szerint azt mutatják, hogy “megfelelő háttérrel és stratégiával komoly eredményeket lehet elérni”. Az itt megszerzett tapasztalatokat a pályakerékpározásban szeretné kamatoztatni.

“A rövidpályás gyorskorcsolya és a pályakerékpár között számos párhuzam van. Mindkettő robbanékony, gyorsasági alapú sportág, ahol a taktikai felkészültség kiemelten fontos. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy a sporttudományos és edzéselméleti módszerek, amelyeket a korcsolyázásban alkalmaztunk, sikeresen átültethetők a kerékpársportba is”

– fogalmazott, majd rámutatott, a gyorskorcsolyázók között nem ritka, hogy valaki pályakerékpározik is, ékes példaként említette a rövidpályás gyorskorcsolyában Európa-bajnok Jászapáti Petrát, aki pályakerékpárban magyar bajnok és Eb-hatodik, illetve a munkáját a szakmai stáb tagjaként segítő Kercsó-Magos Zsuzsannát és Szabolcsi Szilviát is. Utóbbi képviselte legutóbb a magyar pályakerékpárosokat olimpián: 25 éve, a 2000-es, sydneyi játékokon ötödik helyen zárt a 200 méteres repülőversenyben. Az előző ötkarikás ciklusban a sprinter Szalontay Sándor volt versenyben a párizsi kvótaszerzésért, ám nem szerzett indulási jogot a francia fővárosba. 2028-ban Los Angeles, 2032-ben Brisbane lesz az olimpia házigazdája, Telegdi szerint ezek mérföldkövek lesznek.

“A célunk egyértelmű: szeretnénk kijuttatni magyar versenyzőket az olimpiára. Ehhez a teljes utánpótlás-nevelési rendszert úgy kell felépítenünk, hogy az a lehető legjobban támogassa a sportolóink fejlődését”

– fogalmazott a szakágvezető, akit jól felépített szakmai csapat támogat: az utánpótlás-nevelésért Szabolcsi felel, a felnőtt versenyzők szakmai munkáját a scratchben Eb-ezüstérmes Lovassy Krisztián irányítja.

Kercsó-Magos sportszakmai koordinátorként, Müller Péter technikai menedzserként dolgozik. Kiemelt figyelmet fordítanak az életpályamodell kialakítására is.

“Szükség van arra, hogy a sportolók a tanulás és a versenysport között egyensúlyt találjanak. A kettős életpályamodell elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatal versenyzők hosszú távon is a sportágban maradjanak.”

Telegdi Attila kiemelten kezeli az utánpótlás-nevelést és a sportági átjárhatóság megteremtését is.

“Fontos, hogy a fiatal versenyzők több szakágat is kipróbáljanak, mert ezzel szélesebb körű képességekre tesznek szert. Az országúti, a hegyikerékpáros és a BMX-versenyzők számára is nagy előnyt jelenthet, ha pályakerékpáros tapasztalatokat is szereznek”

– vélekedett.

Fontos feladatnak nevezte az edzőképzés fejlesztését, illetve a nemzetközi kapcsolatok előmozdítását is, céljuk “egy közép-európai versenyrendszer létrehozása, amelyben magyar versenyzők is folyamatosan részt vehetnek. Ez biztosítja számukra a megfelelő fejlődést, anélkül, hogy nagy távolságokat kellene utazniuk a versenyekért.”

Kitért az infrastruktúra fejlesztésének szükségességére is: a Kőbányai BringAréna révén ugyan már van fedett velodrom Magyarországon, de a pálya fűtése és hűtése jelenleg még nem megoldott, ami különösen télen okoz problémát.

“Az utánpótlás számára ez nagy nehézséget jelent, és a sprinterek sem tudják megfelelően elvégezni az edzéseiket. Hosszú távon a célunk, hogy ezek a körülmények javuljanak, illetve az is, hogy több fedett pályát is építsünk Magyarországon”

– fejtette ki.

“Hiszem, hogy a megfelelő stratégiai tervezéssel és kitartó munkával a magyar pályakerékpározás is felzárkózhat a nemzetközi élmezőnyhöz”

– zárta gondolatait Telegdi.