Keresztes László Lóránt sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a napokban a kormány részéről “egy nyilatkozatba burkolt bejelentés hangzott el” arról, hogy 2021-től nagy átalakítást terveznek a közösségi közlekedés szervezésében a közelgő piacnyitásra hivatkozva.
Az LMP-s politikus szerint nem az átalakítással van baj, hanem azzal, hogy a közösségi közlekedés területén kötelező piacnyitásra a kormány nem készítette fel a magyar vállalatokat, a magyar gazdaságot.
Úgy vélekedett, hogy a 2010 óta sokszor “belengetett” nemzeti buszgyártás nem valósult meg, ehelyett “a magát nemzetinek hazudó kormány” óriási állami támogatást ad kínai buszgyártók befektetéseinek. Az állami tulajdonú busztársaságoknál ugyanakkor katasztrofális a járművek életkora és műszaki állapota, így ezek a cégek alkalmatlanok lesznek arra, hogy a tendereken részt vegyenek.
Az LMP társelnöke emlékeztetett arra, hogy a párt már letett az asztalra egy átfogó közlekedési stratégiát, amit a szakma, az érdekképviseletek és az ellenzéki pártok is támogattak.
Javaslatuk szerint közlekedési szövetségeket kell létrehozni, amelyekben az önkormányzatoknak kiemelkedő szerepe van, országos integrált, ütemes menetrendet kell bevezetni, hogy kiküszöböljék a párhuzamosságokat, egységes tarifarendszert kell bevezetni és új alapokra kell építeni a finanszírozást. Ez egy nemzetbiztonsági szempontból is fontos szolgáltatás, ezért “nem szeretnénk ebben magáncégeket látni”, garanciák is kellenek arra, hogy a “kormányzat holdudvarába tartozó cégek” ne mazsolázzák ki a tendereken a rentábilisan üzemeltethető viszonylatokat – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
“Rendkívül rossz állapotú a vidéki buszpark, a kormány pedig nem adja meg az önkormányzatoknak a kötelező szolgáltatásokhoz szükséges finanszírozást”
– jelezte még Keresztes László Lóránt.
Demeter Márta, az LMP másik társelnöke arról is beszélt, hogy a közlekedési ágazatban a munkakörülmények és az alacsony bérek miatt óriási az elvándorlás. Megállítható és megfordítható lenne ez a tendencia, amihez három intézkedést tartana szükségesnek.
Az LMP szerint vissza kell állítani – de társadalmilag igazságos formában – a buszvezetők számára a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjat úgy, hogy az az egészségügyileg indokolt kompenzáció mellett a minél további munkavállalásra ösztönözzön.
A másik lépés, hogy az állam a jelenlegi 38 650 forintról emelje 60 000 forintra a 2008 óta változatlan összegű köztisztviselői illetményalapot, amivel megállítható lenne a kormányhivatalok kiürülése, az ügyintézők távozása.
Harmadik lépésként – és az európai parlamenti választások egyik tétjeként – azt határozta meg, hogy lesznek-e Magyarországon tisztességes európai bérek. Az LMP szerint az adott tagállam nemzetgazdasági teljesítőképességéhez mért európai minimálbérre van szükség, ami Magyarországon a jelenlegi összeg legalább duplájára emelését jelentené – hangsúlyozta Demeter Márta.
Hohn Krisztina, az Új Kezdet Párt alelnöke, az LMP-frakció tagja korábbi kistelepülési polgármesterként úgy jellemezte a vidéki közlekedési viszonyokat:
a magyar mellékúthálózat csapnivaló. Különösen a zsáktelepülések esetében, ahol egyetlen úton lehet közlekedni, de ezek állapota miatt esetenként már a szemétszállítás sem megoldott, a buszok pedig naponta egyszer, esetleg kétszer mennek be.
Jelezte azt is, hogy az önkormányzati tulajdonú vízműveket nagy mértékben sújtó közműadó is leginkább a kistelepüléseknek káros, a vezetékek hosszúságában meghatározott adónem ugyanis magasabb, mint az adott településen befolyt bevétel, a hiányt pedig az önkormányzatoknak kell összeadnia. Már 3000 milliárd forint hiányzik a fejlesztési tervek finanszírozásából is, mert a vízdíjak nem elégségesek a leromlott állapotú vezetékek cseréjére – emelte ki a képviselő.
