A kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, valamint arról is döntött, hogy kiterjeszti annak hatályát. Ennek értelmében a kamatstop már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől. Összességében így a kamatstop már 350 000 családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie, amelyből 284 000-et tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás), valamint további 66 000-et az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés).

A kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el.

Ez a 140 milliárd forintnyi támogatás marad tehát a családok zsebében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 000 forintot takarít meg, 2023 első félévében pedig 174 000 forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie.

“Megállapíthatjuk, hogy 2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne”

– hangsúlyozta a miniszter.

A kamatstop intézményének megszűnését követően a kamatok a szerződésekben meghatározott szintre állnak vissza.

A döntés a pénzügyi szektornak is előnyös, hiszen a bedőlő hitelek komoly kockázatot jelentenének minden szereplő számára. A kormány továbbra is folyamatosan vizsgálja, hogy milyen eszközökkel védheti meg leghatékonyabban a magyar lakosság biztonságát, és a magyar gazdaság versenyképességét.

“Ezért védtük meg a rezsicsökkentést, ezért hosszabbítottuk meg az üzemanyagárstopot és az élelmiszerárstopot, ezért emeljük a nyugdíjakat és emiatt indítottuk el az energiaintenzív kkv-k támogatási programját is”

– sorolta végezetül Nagy Márton.