Gyurcsány Ferenc, fotó: Soós Lajos/MTIGyurcsány Ferenc szerint a kiábrándulás és a kormány megroggyanásának éve volt az idei. A Demokratikus Koalíció elnöke kedden sajtótájékoztatón arról is beszélt, példátlannak tartja hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke - a testület szóvivőjének közlése szerint - levélben fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatos aggodalmait Orbán Viktornak. 

A volt miniszterelnök, független parlamenti képviselő azt mondta, a társadalmi várakozások az elmúlt évben nem teljesültek, a kormány elbukta a meghirdetett “háborúkat” és ma lényegében minden társadalmi és gazdasági mutató rosszabb, mint 2010 tavaszán, az államadósság például történelmi csúcsra emelkedett. A következő évről úgy vélekedett, hogy még nehezebbnek ígérkezik, egyszersmind vízválasztó lesz, mert bár a kormányfő konszolidációban bízik, a társadalmi konfliktusok mélyülhetnek, s ez megfoszthatja Orbán Viktort a “kurzusépítés”, a 2014-es választási győzelem lehetőségétől. Szólt arról is, arra számít, hogy jövőre szorosabb lesz a demokratikus ellenzéki pártok és mozgalmak együttműködése, bár zárt szövetségük nem várható.

Megfontolandónak nevezte, helyes-e, hogy az ellenzék a parlamentben az Orbán-kormány “demokratikus biodíszleteként” hozzájárul annak legitimitásához, vagy célszerű szűkebbre szabni az országgyűlési együttműködést. Ennek részleteiről nem beszélt, csak annyit mondott: egyértelművé kell tenni, hogy Magyarországon nem a parlamenti demokráciákra jellemző a kormány és az ellenzék viszonya, hogy “nem működnek a független intézmények”, ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk azt a választói elvárást is, hogy a képviselők legyenek ott az Országgyűlésben. Kérdésre válaszolva azt mondta: az ellenzéki bojkott kivételes eszköz, folyamatos alkalmazása nem tanácsos, de meg lehet találni azokat a parlamenti munkaformákat, ahol ennek helye van, és világos üzenetet jelent.

A keddre virradó éjszaka elfogadott jövő évi költségvetésről szólva kifejtette, hogy a főszámok zárószavazás előtti átírása ellentétes az államháztartási törvénnyel, ám kérdéses, hogy hatáskörének csökkentése miatt az Alkotmánybíróság ezt megállapíthatja-e. A zárolásokról azt mondta: tapasztalata szerint pokoli nehéz egy erre épülő büdzsét fenntartani. Ráadásul véleménye szerint további problémát okozhat, hogy a kormány változatlanul gazdasági növedésre számít, miközben van olyan gazdaságkutató, amely 1,5 százalékos visszaesést jósol. Véleménye szerint ebből az következik, hogy a következő “szociálisan és ebből fakadóan politikailag” is rendkívül fájdalmas költségvetési év lesz, szinte minden társadalmi csoport úgy érezheti majd, hogy sérülnek az érdekei.

fotó: Soós Lajos/MTI

Azzal kapcsolatban, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – a bizottság szóvivőjének keddi közlése szerint – levélben fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatos aggodalmait Orbán Viktornak, Gyurcsány Ferenc elmondta: kormányfőként ehhez fogható levelet sosem kapott, s annak kiszivárgott szövege véleménye szerint követelésként értelmezhető, “egy hajszálra van az ultimátumtól”. Hozzátette, Barroso a levél végén azt írta, reméli, hogy a kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai folytatódhatnak, ami Gyurcsány Ferenc szerint azt sejteti, hogy ennek feltétele a bizottsági elnök feltételeinek teljesítése. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartotta, hogy a kabinet megállapodjon az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), mert ez az ország elemi érdeke. Azonban valószínűsítette, hogy a kormány nem vonja vissza a jegybanktörvényt és a pénzügyi stabilitásról szóló – a többi között az egykulcsos személyi jövedelemadót rögzítő – sarkalatos törvényjavaslatot, amire a legnagyobb hírportál értesülése szerint José Manuel Barroso személyes hangvételű levélben szólította fel a miniszterelnököt. De Gyurcsány Ferenc szerint valamilyen módon az Orbán-kormánynak korábbi álláspontja egy részét mindenképp felül kell majd bírálnia: vagy módosító indítványokkal vagy későbbi “visszavonulással”. Enélkül ugyanis szerinte az uniós tárgyalódelegáció nem fog visszatérni Magyarországra.

A DK elnöke azt is mondta, az ország mára nemzetközileg elszigetelődött, megítélése az 1956-os megtorlásokat követő amnesztia meghirdetése óta nem volt ilyen kedvezőtlen. Úgy fogalmazott: ezt nemcsak a Barroso-levél, hanem az is alátámasztja, hogy Viviane Reding uniós biztos szerint aggályokat vetnek fel az európai uniós jog szempontjából az igazságszolgáltatási reform bizonyos vonatkozásai, illetve hogy Thomas O. Melia, az Egyesült Államok helyettes külügyi államtitkára egy interjúban azt mondta, az Orbán-kormánynak a független demokratikus intézmények kiiktatására törekvése aggodalommal tölti el az amerikai kormányzatot. “Szeretném hinni, hogy a miniszterelnök úr érzi: az nem egyszerűen politikai szöveg, hogy elfogy körülöttünk a levegő. És ha elfogy körölüttünk a levegő, akkor a pénzügyi fulladásos halál szörnyűséges következményeivel kell szembenézünk” – mondta. Gyurcsány Ferenc arról is beszámolt, hogy az októberben alakult Demokratikus Koalícióba eddig 2700 tagot és regisztrált támogatót vettek fel, további kétezer kérelem pedig elbírálásra vár. Arra számít, hogy a jövő év közepére, végére nagyjából 10-11.000 tagja lesz a pártnak. Arra is kitért, hisz volt miniszterei ártatlanságában. Kiemelte, hogy értesülése szerint abban az ügyben, amelyben a vádhatóság hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatná ki Juhász Ferencet, a korábbi legfőbb ügyész hivatali ideje alatt nem találtak jogszabálysértést. A postaszékház eladásáról, amely miatt Szabó Pált, a Magyar Posta volt vezérigazgatóját, a Gyurcsány-kormány későbbi közlekedési miniszterét gyanúsítottként hallgatták ki, nincsenek információi.