Handó TündeA függetlenség csak a hatékonysággal együtt biztosíthatja az igazságszolgáltatás jogállami működését. Ezt hangsúlyozta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az új bírósági igazgatási struktúra első félévét értékelve.

Jogszabályváltozások folytán a korábbi szakmai és igazgatási hierarchia, amelynek vezetése egy kézben, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökénél egyesült, január 1-jével kettévált. A szakmai irányítás Darák Péterhez, a Legfelsőbb Bíróság jogutódjának, a Kúriának az elnökéhez került, az igazságszolgáltatási tanácsban megtestesülő bírói önigazgatást az Országos Bírói Tanács (OBT) viszi tovább, a központi igazgatás feladatát pedig az OBH látja el, amelynek elnöke a hatékonyság javítása és a világos felelősségi viszonyok megteremtése érdekében erős igazgatási jogosítványokat kapott.

Handó Tünde elmondta, vezetési módszerének lényege, hogy minden döntését széles körű, alapos előkészítéssel hozza meg, ezért az ország különböző bíróságairól számos bírót vont be a hivatal szakmai munkájába. A hosszú távú célkitűzések a bíróságokkal kapcsolatos jogállami, alkotmányos kötelezettségekhez kapcsolódnak. Az igazságszolgáltatással szemben minden fejlett államban elvárás a függetlenség, a magas szakmai színvonal és a hatékonyság, ez utóbbin belül is elsősorban az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás és a gyors pervitel.

Az igazságszolgáltatás függetlensége alkotmányban rögzített garanciális elv, szakmaiságának legfőbb őre a Kúria, az OBH feladata pedig éppen az, hogy biztosítsa ennek a független, magas szakmai színvonalú ítélkezésnek a hatékonyságát. Ezek a szempontok kiegészítik egymást, és csak együttes érvényesülésük eredményezhet korszerű, jogállami igazságszolgáltatást – hangsúlyozta az OBH elnöke.

Handó Tünde kifejtette, a magyar igazságszolgáltatás több évtizedes problémája a perek elhúzódása, ami szinte kizárólag a központi régióra, Budapestre és Pest megyére jellemző, és nem kis részben az ország elmúlt száz évének modernizációs folyamatai során egyre erősödő közigazgatási, gazdasági, demográfiai centralizáltságára vezethető vissza. Ennek a történelmi örökségnek az igazságszolgáltatásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait pedig roppant nehéz kivédeni. Az új központi bírósági igazgatás azonban éppen ennek az egyenlőtlen bírósági munkateher-eloszlásnak az egzakt, objektív feltérképezésével, és az ebből következő munkaerő-átcsoportosítással igyekszik javítani az ítélkezés hatékonyságán. Továbbá ezt a célt szolgálja számos jogszabály-módosítás kezdeményezése, az ország nehéz gazdasági helyzetéhez képest jelentős többletforrások minél ésszerűbb felhasználása, és nem utolsó sorban egy következetes igazgatás-ellenőrzés, a bírói munka mérhető paramétereinek folyamatos monitorozása. Az ítéletek tartalma azonban ezután is csak a törvényeken és az eljáró bíró lelkiismeretén múlhat, az igazgatás hatékonyságnövelő intézkedései soha nem érinthetik, és nem is érintik a bírói függetlenséget.

Az idén költségvetési többletforrásokból létrejövő 180 bírósági titkári és 200 ügyintézői álláshelyet már a munkateher ismeretében osztja el az OBH. Ezzel párhuzamosan folyik annak a törvénymódosításnak az előkészítése, amely bővítené a bírósági titkárok hatáskörét olyan nem ítélkező feladatokkal, amelyeket jelenleg még bírák látnak el. Így rövid időn belül számos bíró kapcsolódhat be az ítélkező munkába. Ehhez társul, hogy a központi bírósági igazgatás dönt majd az év folyamán még felszabaduló mintegy 100 bírói státus sorsáról, az egyes törvényszékek munkaterheinek függvényében – mondta el az OBH elnöke. A nyugdíjazásokkal kapcsolatban hozzáfűzte azt is: bár a korábbi bírósági vezetés 37 ezerre becsülte a kollégák távozása miatt új bíróhoz kerülő, és így jelentős késedelmet szenvedő perek számát, a jelenlegi számítások szerint mindössze hatezer ügyről van szó, ami már kezelhető nagyságrendű, különösen, hogy ennek fele cég- és felszámolási ügy. Ez a mennyiség nem sokkal több az évente a bírák távozása, felsőbb bíróságokra előlépése, gyermekvállalás vagy éppen tartós betegség miatt átlagosan átszignálásra kerülő ügyek számánál. Részben szó lehet arról, hogy a korábbi vezetés túlbecsülte a nyugdíjazás hatásait, részben viszont arról, hogy az új vezetésnek igazgatási lépésekkel sikerült minimalizálnia a nyugdíjazás következményeit.

A munkateher-eloszlás kérdésében Handó Tünde kifejtette azt is, egyes ügyek áthelyezése csak kivételes, végső eszköz lehet, azokban az esetekben, amikor a jelenleg még szélsőségesen aránytalan munkateher-eloszlás miatt fizikai képtelenség bizonyos bonyolult, sok vádlottas pereket az illetékes bíróságon a törvényben előírt határidőn belül lefolytatni. Ez jellemzően a Fővárosi Törvényszékre kerülő kiemelt ügyeknél fordulhat elő. Hosszabb távon a cél az, hogy a bírósági szervezetben a felmerülő ügyek számához és nehézségéhez, munkaigényéhez igazodó legyen a munkaerő eloszlása. Ha ez megvalósul, optimális esetben csak elvétve kerül sor az ügyek áthelyezésére, ami egyébként a jogállami igazságszolgáltatással teljes mértékben összeegyeztethető megoldás. Ezt bizonyítja, hogy Nyugat-Európa számos országában alaposan kidolgozott garanciarendszer mellett jól bevált gyakorlata van ennek a jogintézménynek.

A bírósági rendszer jogalkotással összefüggő tevékenységéről szólva az OBH elnöke elmondta, a két nagy anyagi jogi kódex, a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv kodifikációja során a Kúria illetékes kollégiumai és az OBH munkatársai magas színvonalú szakmai véleményeket készítettek, amelyekkel jelentősen hozzájárultak a sikeres jogalkotáshoz.

Handó Tünde kitért arra is, saját jogszabály-kezdeményezéseik körébe tartozik a már parlament előtt lévő úgynevezett gyorsító csomag, amely számos jogszabály módosításával kívánja a perek időtartamát csökkenteni. Ennek része a titkári hatáskörök módosítása, a mediáció (a felek közötti pert megelőző közvetítés kiterjesztését célzó kezdeményezések), a törvényszéki első fokú vagyonjogi ügyekben az értékhatár 10 millióról 30 millió forintra emelése és még számos más, az ítélkezés hatékonyságát növelő jogszabály-módosítási javaslat, valamint a bíróságok szolgáltató, ügyfélbarát jellegének erősítése például azzal, hogy a tárgyalási jegyzőkönyveket elektronikus formában is ki kell adni az ügyfeleknek, ha ezt kérik. A Btk. és a Ptk. elfogadása után várhatóan elkezdődik a két nagy eljárásjogi törvény, a polgári perrendtartás és a büntetőeljárás átfogó felülvizsgálata is.

“A bírák, ügyészek, ügyvédek és az egyetemi szféra képviselőinek összefogásával, a Kúria koordinálása mellett már ősszel konferenciasorozatot indítunk ezekről, hogy így segíthessük a majdani törvényhozást” – tette hozzá az OBH elnöke. A bíróságok pénzügyi helyzetéről szólva Handó Tünde elmondta: az elmúlt 10 évben nem fordult elő, hogy a dologi költségekre a szükségletekhez igazodó forrást kapott volna a bírósági szervezet. Az előirányzat és a tényleges felhasználás közötti különbözet évente 3-4 milliárd forintot tett ki. A kormánynak az igazságszolgáltatás mint harmadik hatalmi ág iránti felelősségét mutatja, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a fenntartáshoz és továbblépéshez is elegendő pénzt biztosít a 2013-ra. A csaknem 84 milliárdos fejezeti előirányzat elfogadására a törvényhozásban kerülhet majd sor. Mindezt azonban a korábbi évek krónikus alulfinanszírozottságával együtt lehet csak értékelni, amikor a költségvetés jobbára már csak a kötelező személyi illetmények kifizetését garantálta, de nem kalkulált az emelkedő energiaárakkal, a postai költségekkel, a szakértői, védői, fordítói díjakkal.

A jelentős költségvetési többlet túlnyomó része nem is néhány éves, hanem inkább évtizedes elmaradások pótlására szolgál, elsősorban a központi régió bírósági ingatlanainak terén. Az idén megkezdődik az előkészítése a Pesti Központi Kerületi Bíróságból kiváló új kerületi bíróság és a Budakörnyéki Törvényszék – korábbi Pest Megyei Bíróság – méltó elhelyezésének. Jelenleg két szóba jöhető ingatlannal számolnak, az egyik a volt MÁV-székház az Andrássy úton, a másik a Városligeti fasorban lévő egykori BM-kórház épülete. Ez a két beruházás az idén és jövőre összesen több mint ötmilliárd forintba kerül, emellett megkezdődik a Debreceni Törvényszék új épületének építése egy a városi önkormányzattól kapott telken, valamint a miskolci és a szegedi törvényszék felújítása, bővítése. Ezek beruházások szintén az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását szolgálják, mint ahogy az igazgatás-ellenőrzés területén bekövetkező változások – mondta az OBH elnöke.

Handó Tünde kitért arra is, mint minden más felelős munkakörnél, a bírók esetében sem maradhat el a munka igazgatási ellenőrzése, például azért, hogy ne évülhessenek el az ügyek a bíróságokon, ami eleve lehetetlenné teszi a büntetőjogi felelősség tisztázását és a felelősségre vonást. Továbbá nem történhet meg az sem, hogy a már megszületetett és kihirdetett ítéletek írásba foglalása 30, illetve 60 napnál tovább tartson, az ítélet elleni fellebbezés felterjesztése a felsőbb bíróságra pedig akár egy évig is. Az ellenőrzés sok esetben nem is annyira felelősségre vonás, hanem segítség, támogatás formájában jelentkezik.

Az ítélkezés folyamatában magának a döntésnek a megalkotásánál sokszor lényegesen munka- és időigényesebb az a folyamat, amelynek során a bíró eljut addig a pontig, hogy felelősséggel és jó lelkiismerettel ítéletet hozhat. Ebbe beletartozik például a bizonyítás folyamata, a tanúk, szakértők meghallgatása, okirati bizonyítékok beszerzése, ütköztetése, ami egy bonyolultabb, sok vádlottat, peres felet felvonultató büntető- vagy polgári ügyben rendkívül megnyújthatja az eljárást. Ezzel összefüggésben kell ellenőriznie a bírósági vezetésnek, hogy gazdaságos-e a pervitel, hatékonyan használja-e saját és mások idejét, energiáját és nem utolsó sorban az állampolgárok adóforintjait a bíró, vagy szükségtelenül pazarolja az erőforrásokat.

Ezek részben már érdemi kérdések, amelyek vizsgálatára lezárt ügyekben esetleg a felsőbb bíróságok jelzése alapján kerülhet sor. Ha a hibák tapasztalatlanságból adódnak, akkor segíteni, támogatni kell, átadni a többnyire csak gyakorlatban, több évtizedes tárgyalótermi rutinnal megszerezhető készségeket, fogásokat, ha viszont a hozzáállással vannak gondok, akkor az már az ellenőrzés fegyelmi oldalára tartozó kérdéseket vet fel. De ez az ellenőrzés soha nem az ítélet tartalmára vonatkozik, csakis arra, hogy az azt megelőző munkafolyamat az előírásoknak, elsősorban az időszerűség követelményének megfelelően zajlott-e. Hamis az a beállítás, hogy ez a hatékonyságot célzó ellenőrzés csorbítaná a bírói függetlenséget, ezzel szemben a valóság az, hogy csak a független és hatékony bíráskodás eredményez az állampolgárok érdekét szolgáló, jogállami igazságszolgáltatást.

A szakmai és jogállami ellenőrzés alól természetesen az OBH elnöke sem lehet kivétel. A bírói karon belüli ellenőrzés legfőbb eszköze az OBT, amelynek márciusi létrejötte után európai kritikák hatására még jelentősen erősödnek is a tanács jogosítványai az OBH-val szemben. Ezen túl működik a hagyományos parlamenti ellenőrzés is – mutatott rá Handó Tünde. Hozzátette, első félévi tevékenységéről várhatóan az OBT következő, júliusi ülésén ad majd számot, és készen áll arra is, hogy a parlament előtt lévő törvénymódosításnak megfelelően az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt is megjelenjen.