A megfogalmazottak szerint a kulturális szféra segítségére a háború lezárása után is szükség lesz, de a jelenlegi és a későbbi fázisban a leghatékonyabb eszközök eltérőek. Mint írják, tizenhárom intézmény megállapodott abban, hogy erősíteni kell az együttműködést a már gyakorlott karitatív szervezetekkel, amelyek az elmúlt napokban feltérképezték a valós igényeket és jelenleg is a leghatékonyabban koordinálják a felajánlásokat.
A könyvtárak, múzeumok, színházak is nyilvános internetes felületeiken és nyomtatott anyagaikkal az információáramlás helyi központjaiként léphetnek fel.
Szükség lehet a színházak, múzeumok, könyvtárak szállítási kapacitására is, akár a továbbutazni szándékozó menekültek szállításában, akár az adományok elosztása során. Felhívják a figyelmet arra, hogy a határmenti területekről egyre inkább a helyi koordinált segítségnyújtás felé tolódik a hangsúly, ahogy a menekültek egyre távolabbi településekre érkeznek majd a határ felől, ezért fontos az együttműködés a helyi önkormányzatokkal is, amelyek az adott helyszínen felmerülő igényekkel, problémákkal leginkább tisztában vannak.
Középtávon fontos feladat, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek mentális segítése, legalább az átmeneti biztonságérzetet megteremtése a számukra.
Ezen a téren az előadó-művészet, a zenekarok, kórusok és táncegyüttesek, az alkotó közösségek tehetnek a legtöbbet, például a gyermekek számára tartott ingyenes bábelőadásokkal, állatkerti, játszóházi látogatások felajánlásával, és gyermekfoglalkoztató tevékenységgel, igénybe véve a helyi könyvtárak, művelődési házak, befogadóhelyek segítségét is.
