illusztráció, fotó: pixabay.com

Szenes teknős kelt ki a Szegedi Vadasparkban

Szenes teknős kelt ki a Szegedi Vadasparkban

Dél-Amerikában őshonos Geochelone carbonaria utódja az állatkert hüllőovijában cseperedik. Erről beszélt Veprik Róbert igazgató.

A Szegedi Vadasparkban már hosszú évek óta sikeresen keltetnek ki szárazfölditeknős-tojásokat. A napokban egy szenes teknős bújt ki a tojásból mintegy 110 napos kelési idő után. A gondozók folyamatosan ellenőrzik a keltetőt, figyelemmel kísérik a folyamatot, és ha szükséges, segítik a teknőst élete első nagy feladatának teljesítésében. A fiókának a kikeléskor még sérülékeny a hasi oldala. Amíg a tápanyagot biztosító szikzacskó duzzadt, addig a hasi páncélja sem záródik. Pár nap eltelte után azonban felerősödik a gondozók által hüllőovinak nevezett helyiségben cseperedő teknős, melyet csak később mutatnak be a látogatóknak.

A szenes vagy fekete teknős egy dél-amerikai szárazföldi teknősfaj, amely bár nem gyakori, kedvelt a terraristák körében.

Leginkább szárazabb erdőkben, füves szavannákon fordul elő, de a víz közelségéhez ragaszkodik. A kifejlett példányok félméteresek, tömegük eléri a húsz kilót. Nevüket fekete hátpáncéljukról kapták, melyek közepén sárgás foltok találhatók. Elsősorban gyümölcsökkel, bogyókkal, gombákkal táplálkoznak, de elfogyasztják a döghúst is. Egy költési szezon idején a nőstények legfeljebb 15 tojást tojnak, melyekből 100-200 napot követően kelnek ki a 4,5 centi körüli fiókák. A szenes teknős a többi Magyarországon kedvelt szárazföldi teknősfajhoz hasonlóan – mint a görög és leopárdteknős – védelemre szorul, kereskedelmét és tartását nemzetközi egyezmény (Washingtoni Egyezmény – CITES) szabályozza.

Ezért csak olyan állatot szabad megvásárolni, amely rendelkezik a szükséges dokumentumokkal – európai uniós közösségi vagy tenyésztői bizonylat -, amelyek igazolja, hogy az adott példány tenyészetből származik, nem vadon fogták be.

Kapcsolódó cikkek