Hogyan tovább Merkel után?

Hogyan tovább Merkel után?

Nem csak a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), de egész Németország, sőt Európa jövőjét befolyásolhatja a konzervatív párt pénteken kezdődő kétnapos kongresszusa, amelyen a hivatalos napirend szerint megválasztják a CDU új elnökét, aki egyben ősztől Angela Merkel utóda lehet a kancellári székben. A napirend ellenére azonban aligha valószínű, hogy már szombaton döntés születik a pártelnöki, illetve a kancellárjelölti tisztség betöltéséről.
A kongresszus önmagában is rendhagyó, hisz a német pártok történetében ez az első, amelyet a koronavírus-járvány miatt online tartanak.

Az alig több mint 1000 küldött digitális úton szavazhat arról, hogy ki legyen a pártelnöki tisztséget az elmúlt év eleje óta már csupán ideiglenesen betöltő Annegret-Kramp Karrenbauer utóda. A küldöttek három jelölt közül választhatnak, és külön érdekesség, hogy mindhárom Németország legnépesebb tartományából, Észak-Rajna-Vesztfáliából származik. A három jelölt a politikával 2009-ben ideiglenesen felhagyó és az üzleti életre átnyergelt 65 éves Friedrich Merz, az 59 éves, a tartományi miniszterelnöki tisztséget jelenleg betöltő Armin Laschet, valamint az 55 éves volt környezetvédelmi miniszter Norbert Röttgen, aki jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának élén áll.

Noha az előzetes felmérések szerint közülük a német konzervatív szavazók körében az Angela Merkel politikai ellenfelének számító Merz a legnépszerűbb, aligha valószínű, hogy megszerezné a pártelnöki tisztség betöltéséhez szükséges abszolút többséget.

Ebben az esetben a küldöttek a legtöbb szavazatot szerző két jelölt közül immár levélszavazás útján dönthetnek, amelynek eredményét január 22-én hirdetik ki. A szakértők arra számítanak, hogy a második fordulóban a levélben szavazók Friedrich Merz és a hagyományos konzervatív politikát pragmatikus középutas politizálásra váltó, a merkeli politika folytatását hirdető Armin Laschet közül választhatnak. Ez utóbbi mellett szól 2017 óta betöltött tartományi miniszterelnöki tisztsége, illetve ebből fakadó kormányzati tapasztalata.

Friedrich Merz ezzel szemben a hagyományos konzervatív politika híve, aki az elmúlt időszakban a merkeli irányvonal egyik legélesebb bírálójának számított. A közelmúltban pedig a Der Spiegelnek nyilatkozva egyfajta politikai ars poeticaként hirdette meg, hogy – mint fogalmazott –

“a CDU-nak, akár akarja, akár nem, ki kell lépnie Merkel árnyékából”.

Hozzátette azt is, hogy pártja élén otthont akar adni a CDU-t elhagyó “csalódott konzervatívoknak”, miközben “egy millimétert” sem kíván közeledni a sokak számára szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AFD) párthoz.

Angela Merkel elköszönt 2018-ban (archív)
Merz az egyik leghangosabb bírálója volt a kancellár menekültpolitikájának is.

A harmadik jelölt, a legkevésbé esélyes Norbert Röttgen is inkább a merkeli pragmatikus politizálás híve, és mindenekelőtt a párt modernizálását, Laschettel együtt a fiatalok irányába történő nyitást, továbbá a környezetvédelmet tűzte zászlajára. Noha a kereszténydemokrata párt új elnökének személye január 22-én minden bizonnyal ismertté válik, az azonban – az elmúlt évek hagyományaival szakítva – egyáltalán nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz. Erről csak később születik döntés, és időpontot ezzel kapcsolatban nem közöltek.

Már csak azért sem, mert elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 69 éves Angela Merkelt 16 évig tartó regnálása után ősszel CDU-s politikus váltja majd fel a kancellári székben.

A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választói körében tartományi vezetői képességeiért a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus ma az a Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke, egyben a CSU elnöke. Egyes értesülések szerint mind Laschet, mind Röttgen adott esetben kész lenne visszalépni az ugyancsak pragmatikus politikusnak tartott Söder javára, és megelégedne a CDU-elnöki tisztséggel. Ha pedig ez a forgatókönyv teljesülne, Franz-Josef Strauss, majd Edmund Stoiber sikertelen próbálkozása után Söder Németország első olyan kancellárja lehet, aki nem a CDU-t, hanem a CSU-t képviseli.

Mindez azonban még a jövő zenéje. Németország legnépszerűbb politikusa elsősorban a járványkezelésben nyújtott érdemeiért ma ismét jelentős fölénnyel Angela Merkel, és örökösének sem a német, sem az európai politikában nem lesz könnyű dolga.

Kapcsolódó cikkek