Bóka János kiemelte, tagállamként minden politikai és jogi eszközt igénybe kell venni ahhoz, hogy az EU-ban a szükséges változás minél hamarabb megtörténjen, ez Magyarország és az európaiak jól felfogott érdeke.

“A valódi változást a Patrióták, mint politikai erő hozhatja el, ami egyre erősebb Európában”

– hangoztatta.

A miniszter ismertette a felfogását, amely szerint vannak olyan területek, ahol a tagállamok együtt sikeresebbek tudnak lenni mint külön-külön, de együtt is megmaradhatnak annak akik ők.

Véleménye szerint ez úgy nézne ki, hogy a tagállamok az alapszerződésekben lefektetett elvek alapján, meghatározott területeken és módokon működnek együtt. Jelenleg azonban a brüsszeli intézmények működését az egyre szorosabb unió elve határozza meg – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ezt az együttműködési módot meg kell változtatni. Bóka János emlékeztetett, az európai együttműködésnek a kezdettől fogva legalább két iránya volt: a szuverenista és a föderalista iskola. Míg előbbi lényege, hogy a nemzetállamok a nemzetek túlélésének a záloga, addig utóbbi a nemzetállamokat meghaladó együttműködésben hitt.

A miniszter jelezte, Brüsszelt jelenleg az a politikai meggyőződés vezérli, hogy a tagállamokat, a nemzeteket valami új, valami magasabb rendű dologgal kell felváltani és az európai együttműködésnek a lényege nem a tagállamok, a nemzetek megőrzése, hanem a meghaladása.

“Ezzel azonban a patrióták és a szuverenitásták nem értenek egyet, e tekintetben is változást szeretnének elérni Brüsszelben”

– mondta Bóka János.

Bóka János a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta Magyarország uniós elnökségében a kezdettől fogva azt a célt követték, hogy megmutassák a magyar Európa-politika sajátosságait. Ennek megfelelően a magyar elnökségi prioritások is azokat a területeket mutatták, ahol a megítélésük szerint az Európai Unióban változásra van szükség.

Az érintett területek között említette a versenyképességet, a migrációs politikát, a mezőgazdaságot és a kohéziós politikát.

Bóka János kijelentette, a magyar elnökség a változás lehetőségét és szükségességét próbálta megmutatni, “a változás katalizátorai kívántunk lenni” – fogalmazott a miniszter.  Ugyanakkor jelezte ugyanakkor, hogy önmagában az elnökség ezt a változást nem tudja megvalósítani, ehhez egyrészt kell a tagállamok támogatása, másrészt pedig egy politikai erő, amely a magyar elnökség alatt az európai parlamenti választások eredményének köszönhetően megmutatta magát az Európai Parlamentben és általában véve a tagállamok politikai életében is.