Bundestag, Németország, fotó: pixabay.com

Orosz-ukrán háború: újabb lépést tett Németország

Orosz-ukrán háború: újabb lépést tett Németország

A Gazprom után egy újabb orosz energetikai óriásvállalat, a Rosznyeft helyi érdekeltségét is állami vagyonkezelői felügyelet alá veszik Németországban - közölték pénteken. Olaf Scholz kancellár azzal indokolta a lépést, hogy Oroszország nem megbízható partner.

A szövetségi gazdasági minisztérium péntek reggeli közleménye szerint az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) veszi át az ellenőrzést a Rosneft Deutschland GmbH (RD) és a céghez tartozó RN Refining & Marketing GmbH felett, egyelőre fél évre. Ezzel a német állam felügyelete alá kerül a többségében az orosz állam tulajdonban lévő Rosznyeft németországi cégének három helyi olajfinomítóban birtokolt részesedése is. A legfontosabb az ország keleti részén, a lengyel határon fekvő Schwedtnél működő finomító (PCK Schwedt), amelynek döntő szerepe van Berlin és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány, valamint Lengyelország nyugati részének üzemanyag-ellátásában. Az 54,17 százalékban az RD tulajdonában álló finomító a Barátság kőolajvezetéken keresztül kap olajat Oroszországból.

A társaság a második legnagyobb németországi finomítóban, a karlsruhei Mineralölraffinerie Oberrheinban (MIRO) és a bajoroszági Ingolstadt térségében működő BayernOil finomítóban is rendelkezik részesedéssel.

Az intézkedés háttere, hogy a szövetségi kormány terve szerint Németország az év végén felhagy az Oroszországból származó kőolaj használatával, annak ellenére, hogy a vezetéken érkező orosz kőolajra egyelőre nem vonatkoznak az Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt bevezetett európai uniós büntetőintézkedések. A gazdasági minisztérium közleményében kiemelték, hogy az RD a németországi olajfeldolgozó kapacitás mintegy 12 százalékát képviseli, és ezzel az ágazat egyik legnagyobb szereplője. A vagyonkezelői felügyelet elrendelését az energiabiztonságról szóló törvény egy nyári – a német sajtóban lex Rosznyeftnek is nevezett – módosítása tette lehetővé. A jogszabály szerint az ország működéséhez elengedhetetlenül fontos – az úgynevezett kritikus infrastruktúrához sorolt – energetikai vállalatokat vagyonkezelői felügyelet alá lehet helyezni, ha az a veszély fenyeget, hogy az intézkedés nélkül az adott társaság az ország érdekeit tekintve nem megfelelően tevékenykedik, veszélybe sodorva az energiaellátás biztonságát.

Hasonló érvek alapján vették felügyelet alá tavasszal a Gazprom németországi érdekeltségét, a Gazprom Germania GmbH-t.

Az intézkedés után a többi között kiderült, hogy a vállalat 1 százalék alá süllyesztette a rehdeni gáztározó töltöttségi szintjét, vagyis majdnem teljesen kiürítette az Alsó-Szászország tartományban fekvő tározót, amely a 3,9 milliárd köbméteres kapacitásával nemcsak Németország, hanem egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztározója.
Olaf Scholz kancellár a Rosznyeft-érdekeltségek állami felügyelet alá rendeléséről péntek délután tartott berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az intézkedést Németország érdekeinek védelmében tették meg, és azért volt rá szükség, mert Oroszország már nem megbízható partner. Elmondta, hogy a schwedti finomító üzemeltetésének fenntartásához korszerűsítették a létesítményt a Balti-tengernél fekvő kikötővárossal, Rostockkal összekötő vezetékrendszert, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Barátság-vezeték, vagyis orosz import nélkül is biztosíthassák a nyersolaj-ellátást.

A szövetségi kormány a finomítóban dolgozó csaknem 1200 ember munkahelyének védelmére és a régió fejlesztésére csaknem egymilliárd euró rendkívüli támogatást nyújtott az érintett tartomány, Brandenburg kormányának.

Arra a kérdésre, hogy a PKN Orlen lengyel olajipari társaság esetleges érdeklődésére tekintettel tervezik-e a schwedti finomító tulajdonosi szerkezetének átalakítását, azt mondta, hogy az állam szerepe “egyelőre” a vagyonkezelői felügyeltre korlátozódik. Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kiemelte, hogy a vagyonkezelői felügyelet elrendelésére azért is szükség volt, mert a PCK Schwedt üzemeltetésének fenntartásához nemcsak a Schwedt-Rostock vezetékrendszert korszerűsítették, hanem igyekeznek lengyel partnereket is bevonni, akiknek segítsége révén ismét teljes kapacitáson működhet a finomító. Azonban a lengyel partnerek nem kívánták elkötelezni magukat az együttműködés mellett, amíg nem volt egyértelmű, hogy a finomítóban termelt nyereség nem Oroszországot gazdagítja.

Kapcsolódó cikkek