Európában elég kicsi a valószínűsége annak, hogy Detroithoz hasonlóan fizetésképtelenné váljon egy nagyváros. Ezt mondta Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

A szakértő annak kapcsán nyilatkozott, hogy hivatalosan csődöt jelentett Detroit városa, amely az eddigi legnagyobb önkormányzati csődeset az Egyesült Államokban. Az európai és az amerikai gyakorlat közötti legfőbb különbség az, hogy az európai városok, fővárosok az amerikainál jóval kisebb pénzügyi önállósággal rendelkeznek. Így a hiteleik mögött valamilyen formában közvetett állami garancia van, aminek az ára a szakértő megfogalmazása szerint egyfajta politikai kontroll. A városok, fővárosok Európában sokkal jobban “beágyazottak” a kormányzat pénzügyi rendszerébe, mint Amerikában. Példaként említette, hogy Berlinről régóta lehet tudni, “nagy nyomás alatt van”, de azt egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy a fővárosa csődbe menjen.

Hegedüs József szerint Amerikában ritka, hogy a szövetségi kormány kimentsen egy nehéz helyzetbe került államot vagy várost a válságból. Egyedül New York kapott az 1970-es években a Ford-kormányzat alatt szövetségi hitelt. Detroit esetében a szakértő szerint a kérdés most az, az amerikai autóipar bölcsőjeként emlegetett nagyváros 18,5 milliárd dolláros tartozásállományát milyen mértékben tudja leírni annak érdekében, hogy a város finanszírozását biztos alapokra helyezze, illetve, ezeket a terheket a különböző típusú hitelezők között hogyan osztja el. Detroitnak a törvények értelmében igazolnia kell azt is, miszerint a csődvédelmet a valóban nagyon súlyos és politikailag kezelhetetlen pénzügyi helyzet indokolta. A hosszú eljárás részeként a szövetségi állam csődbiztost nevez ki, mivel korábban a Michigan állam által kinevezett válságmenedzser nem tudott megegyezni a hitelezőkkel, közöttük a szakszervezetek által irányított nyugdíjalapokkal, és állami csődvédelemért folyamodott. A detroiti önkormányzat demokrata, Michigan állam pedig republikánus párthoz tartozó vezetéssel rendelkezik, ez pedig ellentéteket okozhat.

Az államokban az ötvenes évek óta tartó urbanizációs folyamat részeként azok a legrosszabb adófizetők maradtak a városokban, akiknek a legtöbb közszolgáltatást  – oktatás, egészségügy, közvilágítás – kell biztosítani, miközben a népesség az autóipar hanyatlásának következtében az évtizedekkel ezelőtti 1,8 millióról mára 713 ezerre esett vissza. Detroit lakosságának 75 százaléka afro-amerikai. A 2008-as gazdasági válság óta globálisan minden ország pénzügyi nyomás alá került, a kérdés az, hogy a terheket az adott ország hogyan osztja meg az államháztartás különböző szintjei között – mutatott rá Hegedüs József.