A jegybank tájékoztatása szerint előfordulhat, hogy a csaló elektronikus leveleket hivatalosnak látszó, akár külföldi székhelyű egészségügyi intézmények nevében küldik ki. Nem zárható ki az sem, hogy a levelekhez olyan csatolmányok is kapcsolódnak,

amelyek megnyitása kémprogramokat, esetleg zsarolóvírusokat telepít az adott ügyfél számítógépére, mobiltelefonjára.

Az MNB felidézte, hogy az ilyen típusú üzenetekre az elmúlt napokban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet is felhívta a közvélemény figyelmét. Nemzetközi kiberbiztonsági cégek pedig a koronavírussal kapcsolatos megtévesztő adathalász honlapokat, elektronikus leveleket a leginkább fenyegető online biztonsági kockázatnak nevezték. Január óta több száz olyan, a koronavírushoz kötődő, megtévesztésként a járványról egyébként hitelesnek tűnő információkat is közlő weboldal jött létre világszerte, amelyet az internetbiztonsági szakértők kártékonynak vagy gyanúsnak minősítettek.

“Rendkívül súlyos kockázatnak teszik ki magukat azok, akik a csaló elektronikus levelekre válaszként, vagy a megtévesztő honlapokon megadják bizalmas banki adataikat, a megszerzett azonosítók révén a kiberbűnözők pénzt emelhetnek le bankszámlájukról”

– emelte ki a jegybank.

A közlemény szerint célszerű az ilyen típusú levelek feladóját, valamint a problémásnak tűnő honlapok üzemeltetőjét előzetesen alaposan ellenőrizni. Gyanú esetén nem szabad megnyitni a csatolmányokat, linkeket, hanem azonnal törölni kell, megszakítani a kapcsolatot.

Az MNB kiemelte, soha senkinek nem javasolt megadni elektronikus üzenetben a bizalmas banki adatokat.

Ezeket hivatalos vagy piaci intézmények, egyebek között a magyarországi bankok és a Magyar Nemzeti Bank sem kéri el soha elektronikus levélben. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta banki azonosítót, célszerű azt haladéktalanul bejelentenie saját hitelintézetének.