A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a 2014-20-as fejlesztési időszakban az európai uniós források jelentős részét a gazdaságba kell forgatni. Ezt mondta Parragh László, az MKIK elnöke az MTI-nek nyilatkozva.

Hozzátette, hogy a magyar vállalkozások számára ez lenne az ideális, az más kérdés, hogy ezt az elképzelést el lehet-e fogadtatni az Európai Unióban.

A kamara elnöke fontosnak nevezte, hogy alapos, átgondolt munkával meghatározzák, mit kell érteni gazdaságfejlesztésen. Példaként említette, hogy értelmetlen és fenntarthatatlan olyan inkubátorházat kialakítani, amelybe nem települnek be cégek. Lehet olyan véleményeket is hallani, hogy az Európai Unió elsősorban pénzügyi eszközök, visszatérítendő támogatások irányába, például kamattámogatásba, garanciaalapokba tolná el a fejlesztési forrásokat – jegyezte meg.

Parragh László kifejtette, hogy a következő fejlesztési ciklusban a magyar gazdaság versenyképességének javítása, a beszállítói hálózat erősítése, az innováció, az infrastruktúrafejlesztés célokra lehetne és kellene az uniós forrásokat felhasználni.

Úgy vélte, fontos lenne az uniós források felhasználásában olyan folyamatokat beindítani, hogy ne csak a megvalósult eredmény maradjon az országban, hanem a kivitelezés haszna is a magyar vállalkozókat gazdagítsa. Hozzátette, ugyanakkor ebben a kérdésben véleménykülönbség lehet az Európai Unióval, mert a fejlettebb tagállamok alapvetően a technológiaimportot eredményező beruházásban érdekeltek.

Parragh László szerint az intézményrendszert le kell egyszerűsíteni, és csak a brüsszeli minimumot teljesíteni, azaz legyen a lehető legegyszerűbb az elszámolás, a pályázó lehetőleg alanyi jogon, a kiírt feltételek teljesítése esetén gyakorlatilag automatikusan kapjon támogatást.

 A jelenlegi intézményrendszer nagy hibájának nevezte, hogy továbbra is párhuzamosságok jellemzik, túlzottan bonyolult, önálló nyelvezete van, önjáró, átláthatatlan és lassú. Úgy vélte, az átalakítás kapcsán óriási ellenállásra kell számítani, mert a mostani rendszernek “sok hasznon élvezője van”.

A köztestületként működő kamarának négy területen – a stratégiaalkotásban, az ingyenes tanácsadásban, a források közvetítésében, a gazdasági hatás elemzésében – lenne szerepe a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban – ismertette.

A területi kamarákon keresztül két hónapon belül begyűjtik a vállalkozói véleményeket a régi struktúráról, az újra szóló javaslatokról, elvárásokról. Mint mondta, az új szisztémában a kamara komplex tanácsadást tudna vállalni, hasonlóan a szakképzésben működő  hálózathoz. Emellett a vállalkozói létszámhoz igazodó tanácsadói csoport működtetését is tudná vállalni a kamara a meglévő hálózatában, ahol a pályázókat ingyen felkészítenék a kisvállalkozói kiírásokra. A források kihelyezésébe is be kívánnak kapcsolódni, és az elnök szavai szerint a kamara az uniós források gazdasági hatásának vizsgálatában, elemzésében is eredményesen tudna részt venni.