Az első negyedévben szigoríthat a jegybank

Az első negyedévben szigoríthat a jegybank

Az első negyedévben várható a monetáris kondíciók szigorítása az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Kedden a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában kiemelte: az adószűrt maginfláció már a következő hónapokban elérheti a 3 százalékos inflációs célt, így a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével, akár már márciusban.

Megjegyezte, a tanács decemberi közleményében már jelezte, hogy a következő hónapokban az adószűrt maginfláció alakulása befolyásolhatja a monetáris politikát, mivel az üzemanyagárak hektikus változásai miatt a fő fogyasztói árindex kevésbé képes megragadni az inflációs tendenciákat. Míg az utóbbi decemberben 2,7 százalékra süllyedt, az adószűrt maginfláció 2,9 százalékra emelkedett,

így az adószűrt maginfláció már a következő hónapokban elérheti az inflációs célt.

Ez esetben a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, 200-250 milliárd forinttal csökkenhet. Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelésére, amelynek mértéke 10-15 bázispont lehet. A monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemet. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor számítanak, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami várakozásuk szerint a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet.

Miközben az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt kamatemelése kiárazódott, sőt, a piacok újabb nem konvencionális lazításra is számítanak, a piaci kamatszinteket is mérsékelheti a megtakarítások hiteleket jóval felülmúló növekedése, a beérkező uniós források miatt az államháztartás csökkenő finanszírozási igénye, valamint ez utóbbival összefüggően a vállalatok betétállományának meredek növekedése. Ezt erősítheti a hazai gazdaság gyorsan csökkenő sérülékenysége, valamint a kockázati megítélés várható további javulása miatt a felárak szűkülése is.

“Így kamatszintek a határidős kamatlábaknak jóval lassabb ütemben emelkedhetnek”

– véli Suppan Gergely.

Az Equilor elemzésében kiemelte: a tanács közleménye nem tartalmazott lényeges, új információt. Várakozásuk szerint az igazi izgalmat a március 26-i kamatdöntő ülés hozhat, amikor – az inflációs folyamatok függvényében – fontos bejelentéseket tehet a jegybank, elsőként az FX-swap állomány csökkentéséről. Ezzel megkezdődhet a monetáris politika normalizálása, de az első kamatemelésre csak a negyedik negyedévben számítanak. Március 28-án jelenik meg az MNB friss Inflációs jelentése, amelynek keretszámait szintén a 26-i ülést követően ismertetik.

Az elemzés utal arra, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke két héttel ezelőtt a bécsi Euromoney konferencián azt mondta, amennyiben az adószűrt maginflációs mutató eléri, vagy meghaladja a 3 százalékos jegybanki célszintet, megkezdődik a monetáris politika szigorítása.

Az inflációs nyomás – az olaj világpiaci árának csökkenése miatt – az év végére mérséklődött, de a maginfláció magas szinten marad. A januári – éves bázison számított – adat február 12-én ismerhető meg, az előzetes várakozások szerint 2,8-2,9 százalék között alakulhat, míg a fő árindex ennél némileg alacsonyabb, 2,7 százalék lehet – írták.

A kamatdöntés nem okozott meglepetést a piaci szereplők többsége számára, annak ellenére sem, hogy a januárban a jegybanki alelnöke normalizációról szóló kommentárja érdemi forinterősödést indított: áttörte a forint a 320-as szintet az euróval szemben – emeli ki a CIB gyorselemzése. A forint árfolyama ugyanakkor közvetlenül a kamatdöntés, illetve az MT-közlemény után jelentős mozgást nem mutatott, kevéssel a 317-es szint felett ingadozott – tették hozzá.

A jegybanki kommunikáció megerősítette a decemberi iránymutatást, hogy a hazai infláció súlya a monetáris döntésekben most már nagyobb, mint az EKB kamatpolitikájáé – hangsúlyozta az elemzés megjegyezve: a közlemény nem szigorúbb hangvételű a decemberinél. A januári MT-döntés, illetve -közlemény fényében változatlanul úgy látják, hogy a tényleges intézkedések időzítése jelentős mértékben függ a beérkező új adatoktól, a márciusi Inflációs Jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok publikálása azonban jó alkalmat adhat konkrétabb információk megosztására a piaccal.

A CIB-nél az alapkamat emelésre idén továbbra sem számítanak. Az alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik, és jelenlegi prognózisuk szerint 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékosos szintje alatt áll majd – írták.

Kapcsolódó cikkek