“Az EU bírósága kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek az uniós rendelkezésekkel”

– elevenítette fel Tállai András a szombati cikk szerint.

“A döntés szerint az is helyénvaló, hogy a hatóság mulasztási bírsággal sújtsa azokat, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, sőt az is, hogy a tagállam olyan bírságot alkalmazzon, amely kellően magas ahhoz, hogy visszatartsa a jogsértéstől a reklámszolgáltatókat. Egyedül a szankció megállapításának módját kifogásolta a luxembourgi testület”

– tette hozzá.

Tállai András emlékeztetett, a Google annak idején tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és így reklámadóalanyként sem jelentkezett be a hazai adóhivatalhoz. A hatóság a cég mulasztásáért egymilliárd forint bírságot szabott ki. “Az uniós bíróság ítéletéből az következik, hogy a Google-nak be kellett volna jelentkeznie Magyarországon” – mondta Tállai András. Szerinte ez egyúttal azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalatokat is be lehet vonni a terhek közös viselésébe.

“Meg lehet alkotni a megfelelő jogi formulákat, a jogkövetés a legnagyobbaktól is elvárható és ki is kényszeríthető”

– véli az államtitkár.

“Még akkor is, ha olyan vállalatokról van szó, amelyek képesek rá, hogy alakítsák egy-egy ország médiaviszonyait, de beleszóljanak akár a helyi politikai folyamatokba is.”

A Google- és az ugyanaznap kihirdetett Tesco-, illetve Vodafone-ügy ítéletével kapcsolatban Tállai András leszögezte:

“Nem kell megrettenni az ilyen vállalatoktól és meghunyászkodnia az államnak. A feladat az, hogy minden kívánalomnak megfeleljenek azok a jogi passzusok, amelyek az óriásvállalatokat a közös szabályok betartására kötelezik.”

Elmondta azt is, hogy az ítéletből kiindulva a nemzetközi digitális cégek tevékenységének szabályozási lehetőségeit a kormány külön munkacsoportban vizsgálja.