Bíznak a részvénypiac élénkülésében

Bíznak a részvénypiac élénkülésében

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezetése bízik abban, hogy a Xetra tavalyi bevezetése után az idén új kereskedő cégek jelennek meg a tőzsdén és a részvénykibocsátások is élénkülhetnek.

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón kifejtette, a tőkepiac ideális eszköz ahhoz, hogy a rendelkezésre álló hazai befektetői tőke és a feltörekvő vállalatok finanszírozási igénye egymásra találjon. Véleménye szerint ez elősegíthető egyrészt pénzügyi ösztönzőkkel, másrészt olyan speciális piac kialakításával, amely megkönnyíti a tőzsdére lépést. A vezérigazgató ismertette, hogy a BÉT 2013-ban 565 millió forint adózott eredményt ért el. A nyereség közel azonos az előző évi 576 millió forinttal, miközben a tőzsde bevételei 2,352 milliárd forintra csökkentek tavaly a 2012. évi 2,41 milliárd forintról. Elmondta azt is, hogy a tőzsdei elszámolási ciklus a mostani 3 napról 2 napra rövidül október elején, összhangban az európai uniós törekvésekkel.

Katona Zsolt a tavalyi év legfontosabb projektjének nevezte a Xetra kereskedési rendszer bevezetését, amellyel lebontották a piac technikai elérésének korlátait. Azóta két új tőzsdetag, egy magyar és egy francia csatlakozott a BÉT részvénypiacához. A vezérigazgató abban bízik, hogy 2014-ben további magyar és külföldi befektetési bankok és brókercégek lépnek be a piacra. Elmondta azt is, hogy jelenleg a külföldi tőzsdetagok a forgalom 17 százalékát bonyolítják, de a várakozások szerint ez az arány nőni fog, mivel a Xetra megkönnyíti a külföldi kereskedők csatlakozását.  A vezérigazgató szólt arról is, hogy a csökkenő kamatpálya az utóbbi időben a befektetési alapok felé terelte a tőkét, de ahogy az alapok hozama is közelíteni fog az alapkamathoz, a befektetők új befektetési lehetőséget keresnek majd. Hozzátette, hogy jelenleg közel 5 ezer milliárd forintnyi tőke van a befektetési alapokban, a BÉT részvénykapitalizációja pedig mintegy 4 ezer milliárd forint. Befektetői oldalról tehát kedvező a környezet, a befektetési szolgáltatóktól kapott visszajelzések pedig azt mutatják, hogy vannak potenciális kibocsátók is – tette hozzá. Tóth Attila vezérigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy a tőzsdei forrásbevonás nemzetgazdasági szempontból is hasznos, mert a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyilvános részvénykibocsátással megvalósuló forrásbevonás egy cégnél a foglalkoztattak létszámának növekedését hatékonyabban segíti elő bármely más finanszírozási formánál.