Véleménye szerint a magyar turizmus el fogja érni az osztrák turizmus szintjét. Hozzátette, azon dolgoznak, hogy az ágazat hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez jelentősen emelkedjen, a GDP 16 százalékát adja majd, és a mostani évi 30 millió vendégéjszaka 50 millióra emelkedjen 2030-ra.
A turizmus szerkezetében kedvezőnek nevezte, hogy 50-50 százalékát adják a belföldi és a külföldi vendégek. A zászlóshajó Budapest, az évi 30 millió vendégéjszakából 10 milliót a főváros ad, és a külföldi vendégek kétharmada érkezik ide. Kitért arra, hogy a jelenlegi adatok alapján
magántőkéből közel 3000 új szoba létesül az épülő új hotelekben, a kormány pedig 46 milliárd forint támogatást nyújtott a szálláshelyek fejlesztésére a Kisfaludy-programban.
Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a kerékpárversenyek turisztikai attrakciót jelentenek, ahogy az egyéb jelentős sportrendezvények. A versenyzők, szurkolók, nézők és kísérők jól fizető vendégéjszakákat hoznak a rendező országoknak, városoknak.
Az MKSZ évente átlagosan 140 sportesemény felügyeletét látja el.
A sportturizmust az átlagosnál többet költő és hosszabb ideig maradó vendég jellemzi.
“A szövetség arra törekszik, hogy minél több olyan versenyt szervezzen, amely jelentős vonzerőt jelent akár belföldi akár külföldi vendégeknek, ezzel a tavaszi-őszi időszakban turisztikai forgalmat hozzon”
– fejtette ki.
A kiemelt turisztikai térségekben olyan fejlesztési programok indulnak, amelyek a kerékpározók tájékozódását, navigációját segítik, például a Balaton, Tiszafüred-Hortobágy-Debrecen térségekben. Guller Zoltán közölte, az adataik szerint a kerékpáros turisták egyértelműen többet költenek, a sportversenyeik az országmárka építéséhez is hozzájárulnak.
