A tavaly zárult uniós költségvetési időszak felhalmozódott forrásai további két évig még elszámolhatók, e tény tükröződik vissza a közbeszerzések idei darabszámaiban. November végéig 13 401 eljárást folytattak le az ajánlatkérők és ez 23,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 1881 milliárd forintos összérték viszont 10 százalékkal kisebb, szintén tavaly november végéhez mérten. A két adatból az következik, hogy egy eljárásra kevesebb összeg jut – mondta az alelnök. Az előbbi tendencia tükröződik vissza a részben uniós forrásból finanszírozott eljárások adataiban is. A tavalyi 5516-tal szemben idén 6758 eljáráshoz kötődik uniós támogatás. Az idei érték 995,1 milliárd forint, ami 260 milliárddal kevesebb a tavalyinál. Az alelnök szerint az eljárások típusait aszerint érdemes megkülönböztetni, hogy azok az uniós eljárásrendnek megfelelően zajlottak, vagy nemzeti eljárásrendben történt-e a beszerzés. Az uniós eljárások döntő többsége nyílt, míg a többi tárgyalásos. Az uniós eljárásoknál a – beszerzések teljes értékére vetítve – azok 64,5 százaléka nyílt volt. Elmondta, a kis értékű, nemzeti eljárásrendben továbbra is a három ajánlattevőt felhívó eljárás a leggyakoribb, arányuk 55,7 százalékos. Amikor a kormányváltás után ez az eljárásfajta bekerült a közbeszerzési törvénybe, azzal a céllal történt, hogy a mikro-, illetve a kis- és közepes vállalkozások jobb pozícióra tegyenek szert a közbeszerzéseken. Az eljárások 84,2 százalékát ez a vállalatkategória nyerte az idén, de értékben is 43,9 százalék a részesedésük a közbeszerzésekből. Ez utóbbi adat azért is figyelemreméltó, mivel korábban csak 28 százalékot tett ki. Rigó Csaba Balázs elmondta, a szerződések tárgyai – arányukat tekintve – a darabszámukban némileg változtak. A szolgáltatás és az építési beruházás helyet cserélt. Idén az építési beruházások kerültek az első helyre 4901 eljárással, míg szolgáltatásra 4679 eljárást írtak ki. Harmadik továbbra is az árubeszerzés 3783 eljárással. Értékben változatlanul az építési beruházások vezetnek 52 százalékkal, 980 milliárd forintos értékben. Egy éve ez a szám még 1162 milliárd forint volt. Közölte, a korábbi évekhez hasonlóan az idén az első tizenegy hónapban is az önkormányzatok és intézményeik folytatták le a legtöbb eljárást, a teljes darabszám 46,3 százalékát. Az értéket vizsgálva is első helyen állnak, 30,6 százalékkal.

A Közbeszerzési Döntőbizottság idén 267 ügyben hozott érdemi határozatot. Ezek közül 219 esetben szabott ki bírságot, összesen 127,9 millió forint értékben. Miután a sajtó időről időre felhoz feltételezett közbeszerzési jogsértéseket, az alelnök leszögezte: a hatóság sajtóhírek alapján nem jár el. Viszont ha bármely érdekelt gazdasági szereplő – illetve ellenőrzésre jogosított szervezet – azt észleli, hogy egy közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők összejátszanak, illetve az ajánlatkérő “testre szabott” alkalmassági feltételeket ír ki, lehetőségük van arra, hogy – alapelvi sérelemre hivatkozással – a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz forduljanak. A készülő új közbeszerzési törvényről Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy az három új uniós irányelvet vezet át a magyar jogrendszerbe. Legfontosabb változások, az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, az adminisztrációs terhek csökkentése és az elektronikus közbeszerzés bevezetése. Ez utóbbit 2018. október 18-ig kell megtenni.