Az alapkamat jelentős csökkenése nagyban hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-as eredményének javulásához.

A hétfőn közzétett előzetes adatok alapján az MNB veszteség nélkül zárta a 2013-as évet. A közlemény szerint a jegybank korábbi vezetése a 2012 decemberében publikált eredményprognózisában 203 milliárd forintos veszteséget irányzott elő az idei évre. Ezzel szemben az új jegybanki vezetés a törvényben rögzített elsődleges céljainak veszélyeztetése nélkül kilenc hónap alatt elérte, hogy az MNB – az előzetes adatok alapján – veszteség nélkül zárta a tavalyi évet. Így az idei költségvetés mentesül a veszteség megtérítésének terhe alól. A jegybanki eredményre vonatkozó részletes, auditált adatokat áprilisban teszi közzé az MNB. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője rámutatott: a jegybanki alapkamat a 2012. november végi 6 százalékról a felére csökkent 2013 végére. Tájékoztatása szerint alapvetően ezért nem lett veszteséges az MNB, mert így a kéthetes kötvényállományra kifizetett kamat sokkal kisebb, mint amivel 2012 év végén terveztek. Hozzátette: a kéthetes kötvényállományon – amely akkor nagyjából 4 ezer milliárd forint körül volt – 1 százalékos kamatcsökkenés 40 milliárdos megtakarítást eredményez. Ebből kiindulva a 3 százalékos kamatcsökkentés nagyjából 120 milliárd forintot jelentett. Németh Dávid megjegyezte azt is, hogy bár a részletes adatokat csak áprilisban hozzák nyilvánosságra, de a többi eszköz átértékelődése, a devizakötvényeken elért nyereség is hozzájárulhatott az eredményhez. Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén kiemelte, a jegybanki eredmény javulása az irányadó ráta érdemi csökkenése miatt alakult ki, így a kéthetes futamidejű MNB-kötvény kamatköltsége is mérséklődött. A kéthetes kötvényállomány növekedését ellensúlyozta az alapkamat csökkenése. Az idei eredmény tervezésekor, még 2012-ben fix kamatpályával számoltak – jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy nem tekinthető a jegybank elsődleges feladatának a nyereséges gazdálkodás. A monetáris politika céljai a törvényben pontosan meghatározottak, ezen célok elérésének – alacsony infláció, pénzügyi stabilitás – kedvező hatásai az egész társadalomra, minden egyes gazdasági szereplőre kiterjednek, viszont az ezzel kapcsolatos költségek közben koncentráltan jelentkeznek a jegybanki mérlegben – mondta Balatoni András. Megjegyezte, nem is az a kérdés, hogy a jegybanki eredmény hogyan alakul, hanem sokkal inkább az, hogy az államháztartás konszolidált eredménye hogyan alakul a jegybanki tevékenységnek köszönhetően.