Téves a T. rex-ről kialakított képünk

Téves a T. rex-ről kialakított képünk

rex

A dinoszauruszról két amerikai paleontológus a PLoS ONE internetes tudományos folyóiratban tette közzé tanulmányát. John Jack Horner és Mark B. Goodwin a montanai őshüllő-lelőhelyen, a Hell Creek-formáció dinoszauruszainak “népszámlálását” végezték el. A 65-95 millió évvel ezelőtti periódusból származó lelőhely egykoron egy beltenger partján terült el. A tenger hol “támadásba lendült”, elöntve a víz menti területeket, hol visszahúzódott, hátrahagyva a partot beterítő üledéket. A lelőhely 100 méter vastagságú, területe pedig eléri az ezer négyzetkilométert – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Horner és Goodwin, akik 1999 óta folytatnak feltárásokat a montanai lelőhelyen, a “dinoszaurusz népszámlálás” során katalogizálták a Hell Creek-formációból előkerülő dinoszauruszokat, és megállapították a fosszíliák korát. A paleontológusok csak a csontokat vették figyelembe, a fogleleteket nem, ugyanis azt szerették volna megállapítani, hogy kifejlett egyedről van-e szó vagy sem, a fogak pedig erről keveset árulnak el.

rex

A közvetlenül a kréta-tercier kihalási esemény előtt keletkezett felső, 65-70 millió éves rétegekből 23 triceratopsz, vagyis “háromszarvú arc”, öt T. rex, valamint az egyik legnagyobb kacsacsőrű dinoszaurusz, az Edmontosaurus öt egyedének fosszíliái kerültek elő.

A korábbi, alsóbb rétegekben tizenegy triceratopsz, tizenegy T.rex  és hat Edmontosaurus részlegesen fennmaradt csontvázát találták meg. Előkerültek két ornithopoda, “madárlábú” dinoszaurusz , a húsevő Thescelosaurus és Ornithomimus maradványai is. A két lábon járó őshüllők testhossza elérhette a három és fél métert. Rábukkantak a “páncélozott” Ankylosaurus, az “összeforrt gyík”, egy négy lábon járó növényevő dinoszaurusz fosszíliáira is.

A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a kis testű serdülők, illetve az idős dinoszauruszok viszonylag ritkábban fordultak elő a nagyobb testű juvenilis és fiatal felnőttekhez képest. A korábbi rétegekben nagyobb volt a fajok diverzitása.

“Valami megváltozott még a kréta-tercier kihalási esemény előtt. A dinoszauruszok, amelyek 75 millió évvel ezelőtt voltak a csúcson, a következő tízmillió évben hanyatlásnak indultak, és a végén már alig maradt belőlük néhány” – mutatott rá Horner.

rex

A kutatók az előkerült dinoszauruszfajok arányait figyelembe véve arra a következtetésre jutottak, hogy a T. rex nem lehetett kora csúcsvadásza. Az eddigi feltételezések szerint az Edmontosaurus szolgálhatott a zsarnokgyík elsődleges táplálékforrásául, a fosszílis leletek viszont egészen másról árulkodnak.

“A ragadozók száma általában a potenciális zsákmányállatok számának harmadát-negyedét teszi ki. A kevéssé válogatós húsevők, mint amilyenek például a hiénák, száma viszont a csúcsragadozók számának kétszeresére rúg” – hangsúlyozta Goodwin, magyarázatként hozzáfűzve, a gepárd csak gyors zsákmány nyomába szegődik, de sohasem vadászna teknősökre, a hiéna viszont a teknősöket sem veti meg. “Ugyanígy viselkedhetett a T. rex is, bármit felfalt, ami az útjába került.”

Alig egy hónapja Chris Carbone, a Londoni Zoológiai Társaság kutatója a Proceedings of the Royal Society B legújabb számában közölt tanulmányában amellett szállt síkra, hogy a T. rex ragadozó volt. A brit kutató a mai Serengeti-fennsík területén 85-65 millió évvel ezelőtt létezett ökorendszert elemezte. A térségben túlnyomórészt kisebb dinoszauruszok éltek, a zsarnokgyík az állatpopuláció 0,1 százalékát tette ki. A csontvázak eloszlásából kiindulva, és figyelembe véve a többi ragadozó közötti vetekedést, a brit kutató arra a következtetésre jutott, hogy a T. rex aligha maradhatott volna hosszabb távon életben, ha döghússal táplálkozik.