Schmidt Mária a Terror Háza Múzeumban tartott eseményen arról beszélt, nem ért egyet azzal, hogy a mai fiatalokban nincs ambíció, közönyösek, nincs bennük érdeklődés a múlt iránt, hiszen ez a pályázat – amelyre több mint 30 fiatal “mozgatta meg agysejtjeit”, készített kreatív és tanulságos videókat – is bizonyíték arra, hogy a maiak is tudni akarják, honnan jöttek, merre tartanak, van bennük tehetség és ambíció.

“A Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítás neve mögött nemcsak egy jó szlogen, egy poén rejtőzik, hanem nagyon súlyos tartalom is”

– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a kommunizmus mint eszme nem csupán egy politikai projekt, annál sokkal több.

A kommunizmus a politikai eszmén kívül kulturális, nyelvi és társadalomszervezeti elveket is megvalósított és egy szerteágazó intézményrendszert is kiépített, hiszen tisztában voltak vele: mindezekre szükségük van ahhoz, hogy elképzeléseiket széles körben és hosszú távon is működtetni tudják – hangoztatta. Azon túl, hogy a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire – a többi között az irigységre, az önzésre és a gyűlöletre – épült, ezt még fel is erősítette. Ez a kommunizmus legfőbb bűne amellett, hogy százmilliók halálát, megnyomorítását és szenvedését okozta, valamint az emberek gondolkodását is megmérgezte.

A főigazgató komoly problémának nevezte, hogy amikor a kommunizmusról beszélünk, akkor nemcsak a múltra, hanem a jelenre is kell gondolni, hiszen sok fiatal gondolkodását ma is megmérgezi a kommunizmus eszméje, különösen Nyugaton.

“Számunkra reményt ad, hogy a videópályázatok készítői felismerték a kommunista eszmerendszer lényegét”

– fogalmazott.

A szakítás a kommunizmussal nemcsak azt jelenti, hogy egy más, demokratikus társadalmat építünk fel, hanem azt is, hogy visszahelyeztük a magyar és az európai kultúrát azokhoz a keresztény gyökerekhez, amelyek erőt adtak, és a gyűlölet helyett a szeretethez tértünk vissza – mondta a főigazgató. Mindenki munkáját megköszönte, külön kiemelve Fekete Rajmundot, akinek az ötlete volt a pályázat, és aki az egész programot a szívén viselte. Schmidt Mária örömét fejezte ki, amiért együtt mutathatják be, milyen károkat és szenvedést okozott a kommunizmus. Arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába volt nagy eszme, emlékezetünkben mára csak a gonosz tettek maradtak meg.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója örömét fejezte ki a pályázat létrejöttéért, és amiért ennyi fiatal vett rajta részt.

Azt mondta, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet számára egyaránt fontos, hogy a mai fiatalok pontosan tudják, szüleik, nagyszüleik, dédszüleik min mentek keresztül, és megértsék, hogy a szabadságot nem adták ingyen, hogy voltak olyan pusztító eszmék a múlt században, amelyek egy hamis ígéret reményében képesek voltak mindent feláldozni, ahol milliók halála csupán “unalmas statisztikának” minősült.

A pályázatra készített videók bemutatták a kommunizmus valódi arcát, illetve azt, hogy a kommunizmus megdöntésében milyen szerepük volt azon hétköznapi hősöknek, akiknek bátorsága azt példázza, hogy a gonosznak ellenállni kötelesség.

“A diákoknak sikerült lerántania a kommunizmusról a leplet és bemutatni álszent, torz, ronda és eleven valóját”

– fogalmazott.

Bejelentette, hogy a beérkezett pályaművek készítői közül nemcsak az első hármat díjazzák, hanem minden pályázó kap ajándékot, könyvcsomagot, és egy különdíjat is kiosztanak, melynek nyertese az egész osztályát elviheti a Terror Háza Múzeumba. Az ünnepségen elhangzott, a pályázat arra ösztönözte a diákokat, hogy videóban mondják el a kommunizmus bűneit, meséljék el a tettesek, vagy éppen az ellenálló hősök történetét, ehhez pedig a tavaly szeptemberben nyílt, egyszerre merész, groteszk és görbe tükröt tartó tárlat adta a diákok számára az ihletet. A pályázók műfaji megkötés nélkül, legfeljebb egyperces videóikkal vállalkozhattak a megmérettetésre. A felvételek szerte az országból: Budapest, Dunavecse, Érd, Hajdúnánás, Inárcs, Máza, Nagykanizsa, Rákóczifalva, Sopron, Székesfehérvár, Vecsés és Veresegyház középiskoláiból érkeztek.

A diákok országosan ismert és saját, helyi településeikhez kötődő személyeket és történeteket is témául választottak – áll az esemény mellé kiadott háttéranyagban.

A kitüntetéseket Schmidt Mária és Fekete Rajmund mellett Géczi Szilvia, a Terror Háza Múzeum kommunikációs igazgatója, Sam Havadtoy képzőművész, festő, az időszaki kiállítás műalkotásainak készítője, Botka Endre, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott hátvédje, Egri Péter, a Mystery Gang rockabilly zenekar énekese, Mák Roland kreatív producer, rendező és Szabó László kommunikációs szakember adta át.

Az első díjat Csoma Péter Seungu nyerte el, aki pályamunkájában a kilencéves Li Szüng-bok, “a koreai Mansfeld Péter” történetét mutatta be.

A fiú 1968-ban dél-koreaiként bátran a támadó észak-koreai kommandósok szemébe mondta, hogy gyűlöli a kommunista pártot, amiért kegyetlenül meggyilkolták, így vált a kommunista terror mártírjává. Li Szüng-bok emlékét egy Szöulban állított szobor őrzi.