Az atomóránál is pontosabb órát sikerült kifejleszteni

Az atomóránál is pontosabb órát sikerült kifejleszteni

Az atomóránál is pontosabb órát fejlesztettek ki francia kutatók, akik szerint optikai rácson alapuló szerkezetük 300 millió évente késik vagy siet egy másodpercet.

A Nature Communications című szaklapban ismertetett tanulmányukban azt állítják, hogy órájuk nemcsak a másodperc egységét határozza meg újra, hanem az időmérés – a világidő – nemzetközi alapjául is szolgálhat.

Valaha az emberiség az idő múlását a Föld forgásához kötötte. Egy napnak az az egység számított, amely alatt a bolygó megfordult a tengelye körül. Ám mivel a Föld keringés közben imbolyog a tengelye körül, az egyik nap rövidebb, a másik pedig hosszabb lett.

Később hasonló problémákkal küzdöttek a mechanikus szerkezetek is, amelyek – bármennyire pontosak is – hol késnek, hol sietnek.

Az atomórák, amelyek az atomok szabályosan ismétlődő rezgésszámát használják fel egy alapidőegység (frekvencia) előállítására, hatalmas ugrást jelentettek az időmérés történetében. Az első, már cézium-133 atommal működő szerkezetet 1955-ben Louis Essen építette meg Angliában a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban (National Physical Laboratory). Ezt követően fogadták el a másodperc meghatározását: a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) 1967-ben a másodperc fogalmát úgy rögzítette, mint a “cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartama alapállapotban, két hiperfinom energiaátmenet között”. A definíció a céziumon alapuló, 100 millió évente egy másodpercet tévedő atomórát tette meg az idő- és frekvenciamérések elsődleges forrásául.

A jelenlegi rendszerben a céziumatomok felhőit mikrohullámokkal késztetik rezgésre. “Mi viszont lézersugarakat alkalmazunk, amelyek sokkal gyorsabb rezgéseket képesek generálni, mint a mikrohullámok. Ennek köszönhetően az időt jóval rövidebb szakaszokra tudjuk felosztani, ami azt jelenti, hogy módszerünkkel magát az időt is pontosabban mérhetjük” – fejtette ki Jerome Lodewyck, a Párizsi Csillagvizsgáló tudósa.

A francia kutatók meggyőződése, hogy az általuk kifejlesztett optikairács-óra standardként szolgálhat a világidő mérésére, hiszen háromszor precízebb, mint az atomóra. Feltevésük bizonyítására összevetették két új típusú szerkezet működését: kiderült, hogy nemcsak tökéletes összhangban mutatják az időt, hanem rendkívül stabilak is. Utóbbi azt jelenti, hogy pontosságuk “folyamatos”, nem úgy, mint például a közönséges karóráké, amelyek egyik nap késnek, a másikon meg sietnek, hogy “behozzák” a lemaradást.

A pontos időmérésnek egyre nagyobb szerepe van a mindennapi életben, kezdve a telekommunikációtól a műholdak irányításáig – de még a tőzsdék működésében is.

A BBC News hírszolgálat úgy tudja, hogy kifejlesztés alatt áll egy másfajta, még precízebb időmérő szerkezet: az ionóra csupán több milliárd év alatt késne vagy sietne egy másodpercet. Ám mivel egyetlen ionon alapul, egyelőre nem tartják elég stabilnak, hogy széles körben alkalmazzák.