Megfejtették a rejtélyes tőkehalfogyatkozás okát

Megfejtették a rejtélyes tőkehalfogyatkozás okát

tőkehalakÉghajlati hatások befolyásolják az Atlanti-óceánban élő tőkehalállomány nagyságát. Ezt állapították meg német és amerikai kutatók. 

Évek óta próbálják kideríteni, miért csökkent drámai mértékben Georges Bank, az Egyesült Államok korábban legfontosabb halászterületének tőkehalállománya. A terület egy részét kifejezetten a faj miatt nyilvánították fokozottan védetté. Több, mint húsz éve tilos ott halászni. Az állomány ennek ellenére nem tért magához.

tőkehalak

A halbiológusok éghajlati tényezőkre gyanakodtak, amelyek például a környezeti körülmények megváltoztatásával a halivadékok táplálékkínálatát, illetve azt is befolyásolhatják, hogy az ikrákat és az ivadékot elfogyasztják-e a ragadozók. Joachim Gröger, a hamburgi Johann Heinrich von Thünen Intézet kutatója első ízben mutatta most ki, hogy bizonyos éghajlati hatások tényleg hatással vannak a tőkehal-ivadékra. E tényezőket Gröger beépítette egy éghajlat-ivadék modellbe, amellyel pontosan megjósolható az állomány alakulása – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.

tőkehalak

Az említett éghajlati tényezők a légnyomás rendszeres időközönként visszatérő változásai, az észak-atlanti oszcilláció, valamint a NAO, továbbá a vízfelszín hőmérsékletének hosszú távú ingadozásai, vagyis a több évtizedes atlanti oszcilláció és az AMO. A tényezők nem azonnal fejtik ki hatásukat a tőkehalivadékra, hanem az előző esetében egy, az utóbbi esetében pedig három év elteltével. A két tényező együttesen a szaporulat ingadozásának kilencvenkét százalékáért tehető felelőssé a Georges Bank-en – írják a kutatók az ICES Journal of Marine Science című szaklapban. Az éghajlati hatások a tengeráramlatokon és a táplálékláncon át hatnak közvetetten a halivadékokra. Először áll rendelkezésre éghajlatalapú modell a tőkehalállományok felmérésére, legyen az kvótaszámítás, prognózis vagy kockázatelemzés okán – fejtette ki Gröger.