illusztrációMegvalósul a szegedi szuperlézer projekt – jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Budapesten az Új Széchenyi Terv bemutatóján. A terv a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer megépítését célozza.

A tudósok szuperlézernek is nevezik azt a  berendezést, amellyel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül lezajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lesz lehetőség. A központi kutatások az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak és bizonyos egzotikus fizikai kísérlet” elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, mellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.

Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. A berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország, a projekt helyszínpályázatán Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország és Románia vett részt.
 

Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október elsejei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen Prágában, Szegeden és Bukarestben építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani.
 

Komoly lökést adhat a szegedi gazdaság fejlődésének a lézerkutató központ létrehozása – közölte egy a közelmúltban tartott konferencián Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora.

A kutatóközpont az egyetem tízhektáros területén épülhet meg, szomszédságába egy hatvanhektáros telekre tudományos parkot terveznek.
 

A központ építésének közvetlen költsége, amelyet leginkább az Európai Unió strukturális alapjából fedeznek, 245 millió euró, a közvetett hatásokat is beleszámítva azonban a beruházás több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban. A számítások szerint tizenöt év alatt a tudományos park fele települ be, ez 115 millió eurónyi befektetést vonz a városba. A kutatóközpont tízéves fenntartásának költsége ugyanakkor mintegy 200 millió euró. Az építés öt esztendeje és a működtetés első tíz éve során összességében a 600 millió eurót is meghaladja az az összeg, amely a tudományos nagyberuházás nyomán Szegedre kerül – közölte a professzor. 

Szabó Gábor elmondta, a nemzetközi fotonikai piac, amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést is, forgalma 2008-ban 270 milliárd euró volt. Növekedésének éves ütemét pedig 7,6 százalékra becsülik. Európa helyzete ezen a piacon kedvező, a világon Japán után a második. Ezen belül a nagy-intenzitású lézertechnológiához kapcsolódó piacon, amely közvetlenül kötődik az ELI-ben folyó kutatásokhoz, európai dominancia van.

A fotonika területén az olyan meghatározó multinacionális cégek, mint a GE, a Siemens, a Samsung, Magyarországon is jelen vannak. De aktív néhány tucat kis- és közepes vállalkozás is, amelyek tevékenysége az ELI kulcstechnológiájához kapcsolódik. Ráadásul a magyar lézeres kutatói közönség az utóbbi három évtizedben úttörő szerepet játszott az ELI-t megalapozó kutatásokban, hangsúlyozta a rektor. 

Szabó Gábor, aki a projekt tudományos vezetője is, korábban az MTI-nek elmondta, a lézerközpontban a jelenleg Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis a lézer egységnyi idő alatt, egységnyi felületre tud eljuttatni fényenergiát, ezzel három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét.