Közelebb kerülhetünk az istenihez

Közelebb kerülhetünk az istenihez

2012-ig szeretnék megtalálni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai az "isteni" részecskét, vagyis a más részecskék tömegéért felelős Higgs-bozont.

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője Genf mellett, a francia-svájci határon száz méter mélyen, egy huszonhét kilométeres, három méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a csaknem a  fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi  részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem keletkezésének titkait szeretnék megfejteni.

kutatók

 “A részecskefizika egyik legelterjedtebb elmélete feltételezi az isteni részecske létét. Így a Higgs-bozon megtalálása a nagy hadronütköztető működtetésének egyik legfőbb célja” – hangsúlyozta Tom LeCompte professzor, aki amiatt nyilatkozott a BBC-nek, hogy a téli leállás után újraindították a szerkezetet. Azt mondta, ha nem sikerül két éven belül megtalálni azt a részecskét, amit Peter Higgs angol fizikus 1960-ban megjósolt, az azt jelenti, hogy a Higgs-bozon nem létezik, legalábbis nem abban az alakban, amelyet az úgynevezett standard modell feltételez. Így a tudósoknak módosítaniuk kellene a fizika törvényeiről vallott nézeteiket.

“A Higgs-bozon csupán a lehetséges modellek egyike. Egy olyan modellről van szó, amelyet kedvelünk, mivel egyszerű és elegáns. Előfordulhat viszont, hogy a valóságban valami egészen más létezik, amely a Higgs-bozonnak tulajdonított feladatokat végzi el, s mi megtalálhatjuk ezt a valamit. Lehet, hogy a Higgs-bozonnál valami sokkal érdekesebbet fedezünk fel. Előfordulhat, hogy többféle Higgs-bozon létezik, azonban az sem kizárt, hogy valamilyen egészen másképp működő részecskét fedezünk fel” – magyarázta Tom LeCompte. Talán izgalmasabb lenne, ha nem találnák meg, mintha felfedeznék.

a Higgs-bozon

A Higgs-bozon

A standard modell valamely fizikai jelenségnek, eseménynek vagy rendszernek a szakemberek többsége esetében elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai, fizikai leírása. A részecskefizika standard modellje az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja, de a gravitációt nem. Főleg az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást. Lényeges összetevője a Higgs-mechanizmus, amely létrehozza a részecskék tömegét, illetve a még meg nem talált “isteni részecske”, a Higgs-bozon.

Kapcsolódó cikkek