Korábban hódíthatták meg a szárazföldet, mint hittük

Korábban hódíthatták meg a szárazföldet, mint hittük

Kontinensek, óra mutató

Charles Wellman, a Sheffieldi Egyetem kutatója oxfordi és bostoni kollégáival keresett mikrokövületeket az egymilliárd éve kiszáradt Torridon-tó palává lett üledékeiben. Maximum egymilliméteres élőlények sokaságát találták, köztük olyanokat is, amelyek legalább időszakosan a szárazon is megéltek. Az eddigi álláspont szerint az első eukarióták, tehát sejtmaggal rendelkező élőlények mindössze ötszázötvenmillió éve hódították meg a tengerből kiindulva a szárazföldet. Wellmann és kollégáinak eredményei azonban ezt megkérdőjelezik. 

Torridon-tó

Torridon-tó

A kutatók többek közt különféle eukarióta mikrokövületeket találtak baktériumtelepek maradványai közt. Ami szokatlan volt, hogy a szőnyegszerű telepek szélei töredezettek voltak, ami egyértelműen kiszáradásra utal. Welllman úgy véli, hogy ezek az életközösségek közvetlenül a parton tengődhettek, ahol többször kiszáradtak. Tehát egyféle ősi mocsári növényközösség miniatűr kiadásának lehet őket tekinteni. Mivel a Torridon-tó a geológiai adatok alapján édesvíz volt, a szárazföld évmilliókig tartó meghódítása valószínűleg nem a tengerből indult ki.

A történet Skóciában kezdődött, méghozzá félmilliárd évvel korábban, mint hitték. 
A torridoni mikrokövületek felfedezése nem egészen újkeletű, J. J. H. Teall természettudós már 1907-ben leírta őket. Azóta azonban senki nem foglalkozott velük. Az új technológiáknak köszönhetően eddig ismeretlen anatómiai részletek tömkelegére bukkantak a kutatók. Egyes mini élőlények sejtek gömbszerű csoportosulásából álltak, és akár a többsejtű élőlények elődei is lehettek. Mások az ősi algák telepeihez hasonlóan szerveződtek, míg akadt olyan is, amely két tompa nyúlvánnyal rendelkezett.