Génjeink határozzák meg, milyen nyelven beszélünk

Génjeink határozzák meg, milyen nyelven beszélünk

A nyelvek és egyes gének örökítése összefüggést mutat az ősi társadalmakban, még ha a vándorlás folyamatos is. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás az Origo szerint.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertetett tanulmány szerzői, Stephen Lansing, a Santa Fe Institute kutatója és kollégái megtalálták a nyelv és bizonyos gének együttes örökítésének egyik forrását.

A tudósok két indonéziai sziget 25 falujának mintegy ezer lakóját vizsgálták, rokonsági és nyelvi viszonyaik után kutatva. A területen ma is 17 különböző nyelvet beszélnek, a társadalom hagyományos törzsi szerkezetű. Timor szigetén egy sor faluban a friss házasok szokás szerint a feleség családjához költöznek (matrilokalitás), gyerekeik születésüktől az anya falujában használt nyelvet tanulják.

“Úgy öröklik tehát a nyelvet, mint az úgynevezett mitokondriális, vagyis a sejt éléskamrájában található DNS-t, melyet az anyák adnak tovább utódaiknak. Így mutat tehát összefüggést a mitokondriális DNS és az anyanyelv továbbadása” – írták a kutatók.

Sumba szigetén éppen ellenkezőleg, a nők költöznek az esküvő után a férj családjához (patrilokalitás). Itt a nyelv apai örökség lesz, mint az apai Y kromoszóma, ezek örökítése mutat kapcsolatot.

A házassági utáni lakhelyet kijelölő szabályok nemzedékeken át fennmaradhatnak és meghatározhatják a közösség genetikai szerkezetét. A nyelvek és a rokonsági rendszer alapján kialakult genetikai csoportok hosszú távú összefüggése információval szolgál a nyelv továbbadásáról és a társadalmi csoportok szerkezetéről és tartósságáról – olvasható a tanulmányban- írták az Origo cikkében.