a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, fotó: NASAA 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, azaz a "Csuri" idegen mikrobiális életformáknak adhat otthont. Két brit asztrobiológus a Királyi Csillagászati Társaság Walesben zajló éves közgyűlésén fejtette ki álláspontját.
Az Európai Űrügynökség űrszondája, amelyet 2004-ben indítottak útnak, 2014. augusztus 6-án állt pályára a “Csuri” magja körül. A Rosetta és a célüstökös jelenleg körülbelül 198 millió kilométerre van a Naptól, amelyhez augusztus 13-án “merészkednek” a legközelebb. Az elmúlt néhány hónapban az üstökösről készült felvételek arról tanúskodnak, hogy az égitest nem egy közönséges “űrszikla”: felszínét szerves anyagokban gazdag sötét “kéreg” borítja, találtak vízjégfoltokat, mi több, vannak befagyott krátertavak jelenlétére is utaló jelek – olvasható a The Guardian beszámolójában, valamint a Softpedia hírei között. Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora, valamint Max Wallis, a Cardiffi Egyetem tudósa úgy véli, a “Csuri” szokatlan “küllemére” nincs más magyarázat, mint hogy jeges felszíne alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek.
Mint a brit kutatók kifejtették a rendezvényen, a földi extremofil mikroorganizmusokhoz hasonló életformákról lehet szó, amelyek bolygónkon szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal bíró élőhelyekhez alkalmazkodtak. Az elvégzett számítógépes szimulációk alapján a mikroorganizmusok az üstökös vízjégben gazdag területeit népesíthetik be. Ezek az életformák megtanultak fagyásgátló sókat előállítani, így akár mínusz 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírnak. A mikroorganizmusok számlájára írhatók az égitest felszínén felfedezett szerves anyagok is. Mindazonáltal sem a Rosetta, sem a Philae leszállóegység nem rendelkezik az idegen életformák azonosítására szolgáló műszerekkel. A projekt tervezésekor, amikor felvetődött, hogy az űrszondát esetleg fel kellene szerelni ilyen eszközökkel, a puszta ötletet is nevetségesnek tartották az illetékesek.