Először találtak üstökösöket egy Naphoz hasonló csillag körül

Először találtak üstökösöket egy Naphoz hasonló csillag körül

Először talált bizonyítékot egy nemzetközi kutatócsoport arra, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül üstökösök keringenek, a felfedezés lehetővé teszi a mi naprendszerünk "gyerekkori" történetének tanulmányozását. Ez olvasható a Cambridge-i Egyetem honlapján.

A chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) adatainak elemzésekor a kutatók megmérték a szénmonoxid-szintet a csillag körül, az érték egyezik a Naprendszer üstököseinél mért szinttel. Az eredményeket a jelenleg folyó chilei csillagászati tudományos ülésen mutatták be, majd a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szaklap fogja közölni.
 
Az üstökösök lényegében jégből és kőből álló “piszkos hógolyók”, melyek néha a porból és párából képződött csóvát húznak maguk után. A csillagrendszerek kialakulásának hajnalán keletkeztek. Általában a Naprendszer külső övezetében találhatók, de akkor válnak jól láthatóvá, amikor meglátogatják a belső régiókat. A Halley-üstökös 75 évente kerül a Naphoz közeli övezetbe, de van kométa, amelyik 100 ezer évente. Olyan is akad, amelyik csak egyszer érkezik meg ide, mielőtt a csillagközi űrbe hullana – írták a kutatók.

A tudósok úgy vélik, a Naprendszer kialakulásakor a Föld kőpusztaság volt, mint napjainkban a Mars, és amint az üstökösök összeütköztek vele, sok elem és vegyület, köztük a víz is megérkezett velük. A vizsgált HD 181327 katalógusjelű csillag tömege mintegy 30 százalékkal nagyobb a Napnál, a Festő csillagképben, tőlünk 160 fényévre helyezkedik el. Mintegy 23 millió éves, míg a Naprendszer 4,6 milliárd éve jött létre.

“Az ilyen ifjú csillagrendszerek igen aktívak, üstökösök és aszteroidák ütköznek folyamatosan egymásnak és a bolygóknak. A rendszer jégösszetétele olyan, mint a miénk, tehát ha tudni akarjuk, milyen lehetett a Naprendszer a születése utáni időszakban, a HD 181327 tanulmányozásával képet kaphatunk róla” – mondta Sebastián Marino, az egyetemi csillagászati intézetének PhD-hallgatója, a tanulmány vezető szerzője.

Az ALMA adatainak felhasználásával megfigyelhették a porgyűrűvel körülvett csillagot. A por az égitestek ütközésekor keletkezett. Valószínű, hogy bolygók is keringenek körülötte, ám a jelenlegi teleszkópokkal ezt lehetetlen megállapítani. Az üstökösök jelenlétének kimutatásához a kutatók gáz után kutattak, mivel a ütközések idején nemcsak por, de gáz is került a csillag köré. Korábban csak olyan csillagok közelében sikerült ilyen gáz nyomára bukkanni, amelyek lényegesen nagyobban a Napnál. A rendszer összetételét modellezve sikerült szén-monoxidot találni, igen kevés található belőle csillag körül. “Ez az eddigi legkisebb gázkoncentráció, amit valaha mértünk, megfelel egy 200 kilométeres átmérőjű gázgömbének” – mutatott rá Marino.