Nagy találkozó az állatkertben

Nagy találkozó az állatkertben

Budapesten találkoznak április 30. és május 4. között a világ állatkerti szervezeteinek vezetői, akik az ötnapos világtanácskozás kísérőprogramjai során megismerhetik a budapesti és veszprémi állatkerteket, valamint a Hortobágyi Nemzeti Parkot is.

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a szakmai eszmecsere keddi nyitó ülésszakán emlékeztetett arra, hogy a budapesti állatkert nemcsak az általa őrzött állatairól híres, hanem mintegy kéttucatnyi műemlék épületéről is.

A több mint 800 állatfajt bemutató budapesti állatkert évi egymillió látogatójával az ország legnépszerűbb kulturális turisztikai célpontja – mondta. Hozzátette: az 1866-ban alapított intézmény 1991-ben csatlakozott az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez (EAZA), és igen aktív tagja a szervezetnek.

Az állatkert jelenlegi legnagyobb épülete a Nagyszikla, ebben alakították ki a Varázshegy elnevezésű programhelyszínt – számolt be Persányi Miklós. Felhívta a figyelmet az Europa Nostra-díjjal is kitüntetett, szecessziós Elefántházra, valamint a Zsiráfházra, a Bölényházra, a Majomházra, a Madárházra és az állatkert főkapujára is. Az intézmény sikerei közül kiemelte, hogy a világ első három mesterséges megtermékenyítéssel megfogant orrszarvú kölyke Budapesten született, valamint az utóbbi húsz évben egész Európában egyedül itt sikerült wombatot szaporítani.

Az állatkert területe a közelmúltban 11-ről 19 hektárra bővült, hogy helyet adjon Európa legnagyobb, 200 millió dolláros állatkerti fejlesztésének. A műemlék állatkert mellett így hamarosan a Holnemvolt Vár, majd 2020-tól a Pannon Park is várja a látogatókat – ismertette a főigazgató. A Holnemvolt Vár egy 2500 négyzetméteres játszóház lesz, amely játszótereknek, állatsimogatóknak, madárkórháznak is helyet ad. A Pannon Park számos kifutóból és egy központi, fedett parkként szolgáló építményből, úgynevezett biodómból fog állni. A biodóm belsejében bemutatóteret alakítanak ki, amely visszarepíti a látogatót a múltba, amikor a Kárpát-medencében elefántfélék és emberszabású majmok, az itt hullámzó tengerekben pedig cápák éltek – számolt be Persányi Miklós.

Thomas Kauffels, az EAZA elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy az állatkertekre egyre nagyobb feladat hárul a saját élőhelyeiken veszélyeztetett fajok megmentésében, ezt a szerepet pedig egymással együttműködve tudják a legjobban betölteni. Simon Tonge, az Állatkert Világszervezet (WAZA) egyik bizottságának (Committee for Population Management) elnöke többek között arról szólt, hogy a “gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” mottó jegyében a bizottság feladata összehangolni a világ állatkertjeinek tenyésztési programjait. A WAZA CPM  szervezésében életre hívott világtanácskozás résztvevői ennek megfelelően elsősorban az állatkertek és akváriumok fajmegőrzési programjainak trendjeit, új jelenségeit és kérdéseit tekintik át a következő napokban.