Egy fiatalabb és idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő egy leletmentő ásatásról, amelyet egy lakóház építésével, tereprendezésével összefüggésben végeztek a múzeum munkatársai Talabér Ildikó régész vezetésével.

“A tulajdonosok tettek bejelentést a múzeumnak arról, hogy különös leleteket rejt a föld”

– emelték ki.

Annyi már most bizonyos, hogy a térségben, pontosabban Kozármislenyben, Pécsbányán, Zókon feltárt mamutleletek egy igen különleges újabb leletegyüttessel egészülnek ki.

A siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamuttestrészre egy helyre felhalmozva bukkantak rá. Az intézmény Katona Lajos Tamást, a Magyar Természettudományi Múzeumnak a mamutcsontok mentésében és meghatározásában szakmai segítséget nyújt geológusát idézve rámutatott, nagyon ritka, hogy mamutlelet jégkorszaki löszös üledékből kerül elő, hiszen ezek általában más helyekről, például kavicsbányákból származnak. A múzeum kitért rá, hogy régészek egy későbbi megtelepedés nyomaira is bukkantak környéken.

“Bár házhelyek nem kerültek elő, de a fellelt gödrök kerámiatöredékeket, valamint hamus, égett rétegeket rejtettek”

– jegyezték meg, majd hozzátették, hogy a megtelepedés korára mindebből csak következtetni lehet, azt pontosabban csak később tudják meghatározni. A mamutleletek a Janus Pannonius Múzeumba kerülnek, tudományos feldolgozásuk megkezdődik, a vizsgálatok eredményeiből lehet majd megállapítani, hogy az egykori óriásállatok milyen körülmények között éltek, mivel táplálkoztak és milyen korszakból származnak.