A perm földtörténeti korból származó rovarkövület olyan, mint egy növény levele és hasonlít a mai fürgeszöcskékre (Tettigoniidae). Ez a tudósok szerint arra utal, hogy a rovarok már az eddig véltnél százmillió évvel korábban is tudtak olyan alakot ölteni, hogy beleolvadjanak a környezetükbe. A Franciaország délkeleti részén talált ősi rovaregyed faját Permotettigonia gallica névre keresztelték, ám nem tártak fel olyan levélkövületet, amelynek külsejét az állat mímelte. A ma élő fürgeszöcskék arról ismertek, hogy testük levelek színét és formáját utánozza, így el tudnak rejtőzni a zsákmányra vadászók szeme elől.

Az eddigi legrégibb ismert levélutánzó rovar a mezozoikum korában – 252-66 millió évvel ezelőtt – élt, a fürgeszöcskékről is úgy vélték, a jura korból (201-145 millió éve) származnak. Romain Garrouste, André Nel és kollégáik egy nagyjából 270 millió éves, a perm idejéből származó rovarkövület alapján írták le az új fajt. Elülső szárnyának elemzése azt mutatta, a levelet nagyjából olyan módon utánozta, mint a mai fürgeszöcskék.

Azt ugyan – leletek hiányában – nem tudják megmondani a szakemberek, milyen levélre akart hasonlítani az ősi rovar, de úgy vélték, hogy a hajdani ízeltlábúaknak éppúgy félniük kellett attól, hogy zsákmányul esnek, mint mai társaiknak, valamint hogy a levélutánzás sokkal korábbi jelenség, mint eddig gondolták.