A cápák rendszeresen visszatértek a tisztogatóállomásra, és lassan úszkáltak, időt hagyva a halaknak a kurkászáshoz. Ez az első alkalom, hogy ilyen viselkedést figyeltek meg rókacápáknál. Ezen is látszik, mennyire létfontosságúak ezek a sekély korallzátony-élőhelyek a veszélyeztetett nagytestű ragadozók számára. Simon Oliver, a kutatás vezetője több mint öt éve tanulmányozza a rókacápákat. Több mint ezerórányi felvételt készített a cápákról egy tengeralatti hegynél a fülöp-szigeteki Cebu sziget északi csücskénél. Mivel rendszeresen járnak az állatok a helyre, egész búvárturizmus alakult ki körülöttük.

A cápák viselkedése arra utal, hogy kifejezetten a tisztogatásért mennek oda. Farkukat lejjebb engedik, hogy vonzóbbak legyenek a tisztogatók számára, ezen kívül módszeresen mintegy háromnegyed óráig köröznek fele olyan lassan, mint ahogyan amúgy úsznának. A tisztogató halak élőhelyéül szolgáló korallzátonyok feltehetően nélkülözhetetlenek a cápák egészsége szempontjából. Kezeletlenül az élősködők fertőzéseket és más szövődményeket is okozhatnának a nagy halaknak. Sajnos a kutatás helyszíne erősen rongálódott a robbantásos halászatnak köszönhetően.