Bencsik Balázs felidézte, hogy a szabályozásban Magyarország élen járt, hiszen már 2013-ban megalkotta a kiberbiztonsági stratégiát. Az uniós szabályozás idén augusztusban készült el.

Az utóbbi években egyre intenzívebbé váltak a kibertámadások, ezért mind több országban, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is megfelelő szervezeteket hozta létre a kibervédelem területén. Magyarországon az NKI tavaly októberben kezdte meg működését.

Az NKI vezetője az M1-en kiemelte: napjainkban egyre több az okoseszköz, “minden össze van kapcsolva mindennel”.

Az információs társadalomban az informatika alapvető fontosságú, de fontos, hogy a funkcionális fejlesztések mellett a biztonságot is erősítsék.

Bencsik Balázs elmondta: a kibertámadások skálája nagyon széles. Van, hogy komolyabb szakértelem nélkül, kedvtelésből támadnak informatikai rendszerek ellen, a kiberbűnözés azonban már valamilyen gazdasági, vagyonszerzési céllal elkövetett támadás. Emellett létezik az úgynevezett kiberhadviselés is, amely akár a nemzetbiztonságot veszélyeztető, célzott támadásokat jelent akár egy ország vagy egy nagyobb cég informatikai rendszerei ellen.

Az európai kiberbiztonsági hónap keretében Magyarországon is több szakmai rendezvényt tartanak októberben.

Bencsik Balázs elmondta: az egyik szakmai előadáson az is elhangzott, hogy a feketepiacon 50 és 100 dollár között lehet vásárolni olyan “támadókapacitást”, amellyel egy nagyvállalat informatikai rendszereit, szolgáltatásait is elérhetetlenné lehet tenni.