Ezekkel lehet pénzt spórolni

A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre fontosabb feladata Magyarországnak is. Napjaink környezetvédelmének egyik kulcskérdése a globális felmelegedés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Hazánk is csatlakozott azokhoz a nemzetközi egyezményekhez, amelyekben a tagországok arról nyilatkoztak, hogy a CO2 – emissziót csökkentik. Ennek egyik pillére, hogy úgy állítunk elő energiát, hogy közben a környezeti terhelést minimalizáljuk.

ökoház

Megújuló energia ellátású ökoház

Európában elterjedt módszer a hőenergia előállítása (vízmelegítés, fűtésrásegítés, hűtés) napenergiával, napkollektorok segítségével.

Közép-Európában, így Magyarországon is a napenergia-hasznosítás legelterjedtebb és legjobb hatásfokú módja a vízmelegítés. Ma már a családi házaktól a nagyobb létesítményekig széles körben alkalmazzák ezt a technológiát a használati melegvíz készítésére, például családi házak, szállodák, kempingek, kórházak és még számos más intézmény melegvíz ellátására.

A nyári félév alatt hazai viszonyok között a helyesen megtervezett és szakszerűen kivitelezett szolár-berendezés szinte a teljes használati melegvíz igény energia ellátására alkalmas, a téli félév során pedig előmelegíti a hideg vezetékes vizet.

A terület- és térségfejlesztők, az önkormányzatok egyik fontos célja az energiatakarékosság, az energiafogyasztás és ezzel együtt a költségek, az energia számlák csökkentése. A közösségi intézményekben, például az iskolákban, kollégiumokban, óvodákban, kórházakban, szociális otthonokban, sportlétesítményekben sok melegvízre van szükség: a mosdás, fürdés – fürdetés, a mosás, a konyha, a takarítás, a szociális blokkok egyaránt nagy melegvíz igényűek. A melegvíz előállítás költsége azonban évről évre növekszik, bármelyik hagyományos energiahordozó alkalmazásáról is legyen szó.

Kézenfekvő az olyan megoldások keresése, amelyekkel hosszabb távon biztonságosan csökkenteni lehet a hagyományos energiahordozók felhasználását, az üzemeltetési költségeket. Az egyik legjobb megoldás a napenergia-hasznosító berendezés alkalmazása, amely több előnnyel is jár:

–                   optimális adottságokkal és méretezéssel az éves melegvíz igény 70 – 80 %-a biztosítható napenergiából,

–                   az egyszeri beruházási költségen túl az üzemeltetési költség minimális

–                   a berendezés a meglévő melegvíz rendszerekhez utólag is csatlakoztatható.

Ideális megoldás, ha a fűtésrásegítéses rendszer a nyári időszakban az ún. szolár hűtés műszaki megoldással hűtésre használható.

egy napelem

napelem

A napelemes áramtermelés (fotovolt, PV) alapvetően két módon hasznosítható.

– Hálózatra csatlakoztatott rendszeren keresztül rádolgozik az országos hálózatra. Ennek jelentősége a jelenlegi magyarországi áramátvételi árak mellett még sajnos messze alulmarad a többi európai országhoz képest.

– Sziget üzemmódú rendszerekben a tanyák villamosításában lesz jelentősége.

Lehetséges jövőbeli megoldás a napelemes közvilágítás elterjedése, amire már számos nyugat-európai példa létezik.

A biomassza hasznosításával  kapcsolatban elsősorban az ún. energiaerdők (akác, nyár, fűz), telepítésében rejlik nagy lehetőség, az egyéb alapanyagok (szalma, kukoricacsutka, szár, stb.) feldolgozása és energetikai hasznosítása mellett.

Magyarország teljes biomassza készlete 350-360 millió tonnára becsülhető, ebből 105-110 millió tonna évente újraképződik. Az évente képződő növényi biomassza bruttó energiatartalma 1185 PJ, mely felülmúlja hazánk teljes energiafelhasználását, mely 1040 PJ/év.

Természeti feltételeink a növénytermesztésben egyedülállóan kedvezőek Európában. Az energiatermelésre számításba vehető növények száma szinte korlátlan, hiszen lignocellulózként mindegyik alkalmas a környezetbarát energiatermelésre a napenergia megkötése révén, és a zárt CO2-körforgalom előnyeinek megjelenése mellett.

Az energiaerdő fő célja adott területen a legnagyobb biomassza-tömeg előállítása. Olyan fafajokból érdemes létrehozni, melyek igen gyors növekedésűek és képesek az újrasarjadásra is. A feldolgozás végeredménye a faapríték, mely elsősorban automatikus adagolású, nagy teljesítményű kazánok működtetésére alkalmas.

A kutatások eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy az átlagos adatokat figyelembe véve, Magyarország energiaigényének 15 – 25%-a fedezhető energiaerdőből!

Biogáz

biogáz tartály

A biomassza másik lehetséges felhasználása, amikor biogázt állítunk elő. A biogáz szerves anyagok baktériumok lebontásával keletkező, metán tartalmú gáz.

Biogáz előállításra valamennyi szerves anyag alkalmas, mint pl.: trágya, fekáliás, élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, valamennyi zöld növényi rész, háztartási hulladék, kommunális szennyvizek stb.

Szélenergia felhasználásával elektromos energiát állíthatunk elő. Már találkozhatunk néhány jó példával, de sajnos az európai mezőnyhöz képest még nagy a lemaradásunk.

szélerőmű

szélerőmű

Hazánkban nagy jelentősége van és lesz a jövőben a geotermikus és a geotermális energia hasznosításnak.

Magyarország ebből a szempontból különösen kedvező helyzetben van, termálenergia-készletünk hatalmas, csaknem kimeríthetetlen. Ennek azonban csak egy töredékét használjuk. A geotermikus energia abszolút környezetbarát, káros-anyag kibocsátás mentes hőenergiát biztosít. Magyarország nagy része alkalmas a geotermális energia hasznosítására. Ez a jövőben egyik legjelentősebb megújuló energiaforrásunk lehet, hiszen termálvízkészleteink évi 1,6 millió tonna kőolaj fűtőenergiájának felelnek meg.

Alapvetően két fő megoldás létezik. A geotermális és a geotermikus hasznosítás.

Az egyik módszer, amikor a föld mélyebb rétegeiből származó közvetlen meleget, a viszonylag magasabb hőmérsékletet használjuk fel, ezt geotermális energia hasznosításának nevezzük. Minél mélyebb a fúrt kút, annál nagyobb a kúttalp körüli réteg hőmérséklete. A magas hőmérsékletű, 30 °C feletti termálvizek, gőzök közvetlen hőenergiáját hasznosíthatjuk, vagy előállíthatunk megfelelő technológiával akár villamos energiát is. Ilyenkor nagy mélységű kutakat kell kiépíteni és a rendelkezésünkre álló hőenergiát ezután lehet energetikai, erőművi, vagy komplex pl. fűtőművi és balneoterápiás felhasználási céllal hasznosítani.

Geotermikus energiának nevezik a földhő hasznosítását 30°C hőmérséklet alatt, általában hőszivattyú segítségével.

hőszivattyú

hőszivattyú

A hőszivattyúval az alacsonyabb hőmérsékletű közeg hőenergiáját hasznosítjuk. Lehet vele fűteni, hűteni, melegvizet előállítani. A geotermikus hőszivattyú általában a talaj, talajvíz és az épület belső terei között szállít hőt. A talaj felsőbb rétegeit a napsütés melegíti át nyáron és a talaj mint hőtároló közeg működik.

A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó, átlagosan +11 °C, mindig az ország középhőmérsékletére áll be, télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A szállítási irányon változtatva télen a talajtól hőt elvonva fűthetünk, nyáron a talajt melegítve hűthetjük a házat, illetve használati melegvizet állíthatunk elő télen-nyáron.

Horváth János, geológus, megújuló energia szakértő

www.geomontan.hu

www.springsolar.hu

www.energyforest.com