A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek. Immár magyar jogszabály is rögzíti: 2020. december 31-ét követően minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. A közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség – az épület becsült élettartama alatt – megtérüljön. Másképpen fogalmazva, a lehető legkisebb ráfordítással kell a lehető legnagyobb energiamegtakarítást elérni. Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát – megújuló energiaforrásból – az épületen, illetve a telken belül kell előállítani. Az energiatakarékos épületekre való átállás fokozatos lesz. 

Első lépésben a jövő év első napjától szigorodnak az épületszerkezetek hőátbocsátására, és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások, amennyiben a projekt közpénzekből finanszírozott. Ebbe a körbe tartoznak a hazai vagy uniós pályázati forrásokból készülő épületek is. A második lépcsőben – 2018. január 1-jétől – az előbbi követelményértékek már minden épületre kiterjednek. A harmadik lépcsőben minden középületet – a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket – közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, 2018 végétől. A családi házak tehát csak a negyedik lépcsőben, 2020 végétől kerülnek sorra.