Kinek van joga a világhoz? című kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.

A Védegylet Egyesület és a Francia Intézet rendezvényén az államtitkár rámutatott, olyan zöld városokra van szükség, amelyekben legalább 51 százalék a zöld felület, azaz a kert vagy a park, ahol a kisállatoknak is helyet biztosítanak. Ezeken a településeken a zajterhelésnek meghatározott érték alatt kell maradnia, a felhasznált energia harmadának megújulónak kell lennie, a hulladékot pedig szelektíven kell gyűjteni és elszállítani – tette hozzá.

Szőcs Géza kitért arra, hogy jelenleg a nagyvárosok jelentik a környezetre a legnagyobb megterhelést. Felvetette, hogy az emberiség többi élőlénnyel való együttélését világszintű szabályozásnak kellene meghatároznia. Megemlítette, hogy fel kell tenni azt a kérdést, miszerint “milyen jogon létezik az ember”. Akár a teremtésnek, akár az evolúciónak köszönheti felemelkedését, konkrét létének indoka nem más, mint a puszta létének ténye, tehát az, hogy “jogom van létezni, mert létezem”. Ez azonban sem logikailag, sem jogilag nem védhető – jegyezte meg. Az államtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “a bolygót is kötelességünk megvédeni”, majd feltette a kérdést, meddig mehet el az emberiség a jogsértésben szankciók nélkül, miközben hozzájárul a bolygó haldoklásához, mert “a bolygót és a klímát is lehet gyilkolni”. Ugyancsak felvetette, hogy ha a morális-szakrális tiltóparancs nem elég, akkor egy jogi tiltás megakadályozhatja-e a környezettel szembeni gyilkosságokat.

Csányi Vilmos akadémikus, etológus professzor, az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának vezetője kiemelte: “az ember az egyetlen szabálykövető állat”, mert amíg a csoportban élő állatok agresszió útján alakítanak ki egymás közötti rangsort, s ez az alapja az erőforrásaik elosztásának is, az embernek különböző csoportjai léteznek egymás mellett, és ezekben ugyanaz az ember különböző posztokat tölthet be. Szólt arról, hogy az ember a társadalmi fejlődés eredményeként kialakított bizonyos szabályokat, amelyeknek engedelmeskedik, az állatoknál azonban csak erőszabályok vannak. Az emberi életet azonban bonyolult törvényekkel szabályozzák, de a társadalom tagjai ezeket – azok bonyolultsága okán – csak részben ismerik – fűzte hozzá. Utalt arra, az élőlények – sejtek, növények, állatok és az emberek – egymásra gyakorolt kölcsönhatásai szükségesek a megmaradásukhoz. Hangsúlyozta, ne legyen joga senkinek élőlényeket úgy bántalmazni, hogy azok az élőlények ciklikus újratermelődését megakadályozzák.

Fülöp Sándor jogász, aki 2008 és 2011 között a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa volt, úgy fogalmazott, “húsz év alatt a világ állapotát rosszról katasztrofálissá változtattuk”. Beszélt arról, hogy a fenntartható közösségek nemzetközi hálózatát fejleszteni kell, figyelembe véve a sikeres helyi próbálkozásokat, így a fenntartható élelmiszertermelést, energiatermelést, hulladékfeldolgozást. Pozitív példaként említette, hogy Szenegálban a fenntartható közösségeknek külön minisztériuma van. Felhívta a figyelmet, hogy gyűjteni és értékelni kell a tudomány világából érkező figyelmeztetéseket, s ezeket folyamatosan napirenden kell tartani, valamint az állami döntéshozókat el kell látni ilyen jellegű információkkal, a zöld felület csökkenésének tényével pedig szembesíteni kell a helyi önkormányzatokat.

A konferencián előadást tart  mások mellett Illés Zoltán környezet- és természetvédelemért, illetve vízügyekért felelős államtitkár, Szmodis Jenő, az ELTE Állam -és Jogtudományi Karának oktatója és Kardos Gábor filozófus, a konferencia ötletgazdája. A rendezvény második napjának zárásaként tartandó kerekasztal beszélgetésen az előadókon kívül részt vesz a tervek szerint Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke. Az előadók egyebek mellett megvitatnak egy tudatos ökológiai gondolkodáson alapuló nyilatkozatot is, amelynek célja, hogy az emberi jogok kiterjesztésével kialakítsa és meghatározza a természeti környezet jogait.