fotó: pixabay.com

Részleges nap- és holdfogyatkozás, több bolygóegyüttállás, valamint meteorrajok is megfigyelhetők lesznek idén az égbolton.
A tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: Pixabay.com

Január első napjaiban érkezik a Quadrantidák meteorraj, továbbá egy látványos négyes együttállás is megfigyelhető lesz az éjszakai égbolton.
A Tejút látszik az éjszakai égbolton a felvidéki Gömöralmágy felől fotózva 2022. május 23-án hajnalban, fotó: Komka Péter/MTI

Óránként akár 150 hullócsillagot is meg lehet számolni az év várhatóan leglátványosabb hullócsillag-záporát produkáló Geminidák meteorraj érkezésével.
fotó: Pixabay.com

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.
A Cassini–Huygens űrszonda a Szaturnusznál, fotó: pixabay.com

A következő hetekben olyan látvány várható, amelyre 13 évig nem lehet újra számítani, ugyanis a Szaturnusz különleges gyűrűrendszere majdnem teljesen éléről, egy pengevékony egyenesként fog látszódni a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdai tájékoztatása szerint.
A tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: Pixabay.com

A Déli Tauridák november 5-én, az Északi Tauridák november 12-én érik el aktivitásuk csúcsát, így november első két hetében érdemes megfigyelni a meteorrajokat, amelyek tagjai lassú, fényes hullócsillagok, köztük több tűzgömb is várható.
csillagok alatt, fotó: Nagy Lajos/MTI (archív)

A Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető.
a hosszú expozíciós idővel készült képen csíkot húz az égen egy hullócsillag (j), egy repülőgép (b) és egy műhold (k) a Medves-fennsík felett Salgótarján közelében 2024. augusztus 10-én, a Perseida meteorraj hullásának idején. A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, fotó: Komka Péter/MTI

A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.
A Mars bolygó vörös felszíne, fotó: pixabay.com

Január 12-én, vasárnap földközelbe, négy nap múlva, január 16-án pedig a Nappal való oppozícióba, vagyis szembenállásba érkezik a Mars.