fotó: pixabay.com

A fővárosi lakáspiac áremelkedéssel indította az évet, az első két hónapban a téglalakások átlagos négyzetméterára már egymillió forint fölé emelkedett.
fotó: pixabay.com

Jövőre 5-10 százalékkal nőhetnek az árak az ingatlanpiacon, miután várhatóan 20-30 százalékkal bővül az adásvételek száma a nagyobb befektetői aktivitás, az első lakásvásárlókat célzó támogatások és a kamatok csökkenésének hatására a Duna House MTI-nek küldött szerdai előrejelzése szerint.
ház belső (illusztráció), fotó: pixabay.com

Az elmúlt év eseményei trendfordulót hoztak egész Európában és a hazai ingatlanpiacon is. A 2015 óta tartó meredek árnövekedés visszafogott tempóra váltott, sőt volt olyan uniós tagállam, ahol már árcsökkenést is tapasztaltak. Itthon a lassulás ellenére is jelentős volt az áremelkedés, Magyarország továbbra is az európai ingatlanpiac középmezőnyében helyezkedik el.
Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester (k) az önkormányzati választások eredményváró rendezvényén a budapesti 400 Bárban 2019. október 13-án, fotó: Balogh Zoltán/MTI (archív)

Magyarország az áremelkedésekkel járó megélhetési válságból csak az európai támogatások segítségével tud kilábalni, ehhez a kormánynak a jogállami normákat kell betartania például szigorú korrupcióellenes intézkedések bevezetésével.
illusztáció, fotó: pixabay.com

Azonnali segítségre van szükségük a hazai csirketartóknak, mert jelentősen nőttek a költségek, és bár a világpiacon egyre nagyobb összeget fizetnek a hiánycikké vált csirkemellfiléért, itthon az élelmiszerárstop miatt nem tudnak árat emelni a termelők.

Az áremelkedés miatt változnak a fogyasztók vásárlási szokásai, egyre többen spórolnak és váltanak olcsóbb termékekre, egyebek mellett ruházati cikkekre és kozmetikumokra költenek kevesebbet.
gazda a mezőn (illusztráció), fotó: pixabay.com

Folytatódott az áremelkedés a magyarországi termőföldpiacon tavaly.

Az alapanyaghiány és a durva áremelkedés a beruházások elhalasztását idézheti elő, és ezzel a későbbiekben fékezheti az építőipari termelés dinamikus növekedését.
Korózs Lajos (archív)

A Népjóléti bizottság szocialista elnöke szerint rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a gazdasági válságnak legkiszolgáltatottabb, alacsony jövedelmű emberek, mivel az árak drasztikus emelkedése nem a "horizonton van", hanem hosszú ideje a magyar valóság része.