„Minden megvan ahhoz, hogy egy jobb világot tudjunk teremteni!” Beszélgetés László Ervin professzorral

„Minden megvan ahhoz, hogy egy jobb világot tudjunk teremteni!” Beszélgetés László Ervin professzorral

László ErvinKilencéves korában, a Vígadóban adta első zongoraestjét a Magyar Filharmonikusok közreműködésével. Csodagyereknek tartották. Ma egy világ csodálja gondolataiért. László Ervin professzor filozófusként új világrendet épít, mert rájött, mivel lehetne megmenteni az emberiséget. Több könyvet írt egy világváltó gondolatról, amely megoldaná krízisben lévő Földünk összes problémáját.

Kovács Noémi – A Tudat forradalma című könyvében azt írja, ha 2012-ig nem történik valami, világkrízis lesz. 2012 van. Lát olyan lépést, amellyel sikerülhet ezt elkerülni?

– Már megkezdődött a világkrízis. Kétségtelen, hogy az eurót megmentik a görögök pár hónapra. Nem akarok különösebben pesszimistának látszani, de strukturális problémák vannak. A krízis elkezdődött. A kérdés ma már nem az, el tudjuk-e kerülni, hanem az, mikor tanulunk belőle annyit, hogy nem csak az órát próbáljuk meg visszafordítani azzal együtt, hogy továbbra is azt csináljuk, amit eddig, hanem az, hogy létre tudunk-e hozni valami egész mást, egy transzformált, átalakult rendszert. Egy olyan rendszert, amely megvalósítható, mert megvan hozzá a lehetőségünk, a tudásunk, az energiánk és pénz is van a világon mindenhol, csak fegyverkezésre és terrorizmusra költik, meg más rossz dolgokra vagy egyszerűen tőzsdei spekulációra használják. Szóval minden megvan ahhoz, hogy egy jobb világot tudjunk teremteni, csak a struktúrák, a mostani rendszerek még védik magukat. Ezeket kell fellazítani. Ahhoz viszont, hogy ez megtörténjen, vagyis ezek átalakulhassanak, bizony még mélyebb krízis szükséges.

– Tehát el kell jutni a legvégsőkig, hogy megértse a társadalom, hogy ez nem jó? Nem tud hamarabb tanulni?

– Tudna, illetve kellene tudnia. A világban nagyon sok ember él, aki már megtanulta ezt, ők gyorsan is haladnak. Nevezhetjük őket kreatívaknak. Így fejlődik ez a másik kultúra, ez az új kultúra. Létezik olyan, hogy békekultúra, a fenntarthatóság kultúrája, a szolidaritás kultúrája, illetve ökológiai kultúra. Ezek mind részei ennek, mind más gondolkodású kultúrák. Ez a jövő irányvonala, amelynek az úgynevezett kritikus masszát el kellene érnie. Ezeknek a kultúráknak össze kell fogniuk, mert a kritikus massza csak attól függ, milyen erősen tud fellépni az új világrend. Egy aránylag kis csoport, ha jól szervezett, jól harmonizál más csoportokkal, a jelentése, az üzenete korszerű, akkor egyedül is meg tudja változtatni a világot.

– Talán azért nem változik ez a jelenlegi struktúra, mert mindenki úgy gondolja, ebben van a pénz, vagyis a zöldhasú hatalma az, ami befolyásolja. Ott van például az olajháború, amely éppen amiatt alakult ki, mert nagyon értékes a fekete arany. Lehetséges, hogy csak az alternatív energiaforrásokban rejlő pénzügyi lehetőséget kellene megismertetni a világ nagy cégeivel és megoldódna a Föld problémája? Ha az új energiaforrásokba fektetnének be, ha megfordítanák az üzletpolitikájukat, fellélegezhetne a környezet is. Nagyon sok kis hal kezdeményezése akad meg azon, hogy a nagyok megeszik az új energiákban gondolkodó kis halakat.

– Az alternatív világhoz a technológia már megvan és az energiaforrások is adottak. Nekünk kint Olaszországban, Toscanában van egy olyan berendezésünk, amely teljesen fedezné az energiaszükségletünket, ha kellene és legalább hat hónapra elegendő élelmünk is lenne a kiskertjeinkből. Ezt már felismerték egyesek, de erősebben „rá lehetne állni”. A kérdés az, milyen üzleti szempontból, és milyen üzleti etikával kezdik majd kihasználni. Persze jobb, ha a jó energiát alkalmazzák, mintha a rossz energiát, de ez nem elegendő. Ezt is ki lehet használni azzal a módszerrel, hogy a végén csak egy szűk csoport az, amelyik nagy pénzt szed össze belőle. Az új világhoz kulturális változás kell. A technika egymagában nem tudja megváltoztatni a világot, ha a felhasználók, az emberek gondolkodása nem változik.

– Mi, harmincasok, sem az általános iskolában, sem a gimnáziumban nem tanultunk alternatív megoldásokról. Nem tanítottak semmi használható, kézzelfoghatót arra, hogyan vigyázzunk a Földre és mivel lehetne megmenteni. Ha jól tudom, ez azóta is hiányzik az oktatási rendszerből. Nem az iskolákban, a gyerekeknél kellene ezt elkezdeni vagy a felnőtteknél kellene inkább?

– Éppen azon dolgozunk, hogy megpróbáljuk tanítani. Az új kezdeményezésünk egy Világváltási Egyetem, amellyel ott tartunk, hogy épp most fogjuk elnevezni. Valószínűleg Giordano Bruno nevét fogja viselni. Már megvan rá az engedély és az is, hogy egyetemi diplomát adhat. Ez interneten fog működni, így akár százezer hallgató is elsajátíthatja az újfajta gondolkodásmódot. Most mindennap ezen dolgozom, majdnem minden órában, minden percben, hiszen ősszel fog indulni. Megvan hozzá a pénzügyi alap, megvannak a társak és az egész struktúra kész. Az egyetemnek Kaliforniában van a központja, az előadók amerikaiak, mexikóiak, de európaiak is részt vesznek benne természetesen.

– Vagyis szeptembertől az új világváltásról internetes előadásokon bárki tanulhat? Ez fantasztikus!

– Igen, de nem olyan előadásokat kell elképzelni, mint más egyetemen, hogy a hallgató csak ül, az előadó meg beszél. Nálunk a diák rengeteg információt kap. Már be lehet iratkozni és  meg lehet nézni az első bevezető kurzusokat ezen az oldalon: http://www.giordanobrunouniversity.com/

Egész potom pénzért mindenki hozzáférhet az új világrend tételeihez és rendes akkreditált egyetemi végzettséget ad. Ezen dolgozunk együtt egy mexikói üzletemberrel, akinek még a neve is azt jelenti, hogy gazdag ember, Carlos Simnek hívják. És nomen est omen, hiszen valóban a világ egyik leggazdagabb emberéről van szó. Olvasta a könyveimet és most elhatározta, hogy az új gondolkodást már a gyerekeknél be kellene vezetni. Ha ez sikerül, a következő lépés a középiskola lesz. Megkeressük azokat az oktatási intézményeket, amelyek vállalják, hogy bevezetik a programot a tanrendjükbe és oktatni fogják. Amelyik lehetőséget ad erre, annak a növendékei egyúttal bekerülnek majd az egyetemre és megkapják hozzá az elismert kreditet. Most éppen arról beszélgetünk, hogy a felsőoktatást is közösen próbáljuk beindítani, hiszen ehhez tőke is kell, ebben pedig ő tud segíteni. Ha minden jól megy, el is indulnak ősszel az első kurzusok. Az összes kurzus 2013. március 21-től lesz elérhető.

– Az nincs már messze. Ha már 2012-ről beszélünk, Ön hogy értelmezi a maják jóslatát a világvégéről? Ha jól értettem, Ön azt vallja, szellemi váltás lesz és nem a materiális világnak lesz vége.

– Ez az év csak egy mérföldkő ahhoz, hogy az emberek megértsék, hogy a világ nem mindig volt olyan, mint most és nem lesz mindig olyan, mint volt. Alapvető változások zajlottak már le a társadalomban, és zajlanak ma is. Azok az általános polgári elképzelések, hogy mindig mindenki pénzt, hatalmat akar és egymást kihasználni, egy szkeptikus gondolkodás talaján születnek. Vannak, akik azt mondják, minden úgy lesz a jövőben is, mint eddig, csak esetleg a technikában lesz jobb, de a társadalomban talán még ennél is rosszabb. Ha belegondolunk, a középkornak alapvetően más mentalitása volt, a kultúráknak, népeknek más felfogásuk volt, mint a maiaknak. Ez magától változott. Ma nem természetes folyamatként alakulhat a világ jobbá, hanem a tudomány segítségével. A tudósoknak kell elkezdeni egy új világképet kibontani és én ezen dolgozom. Az új könyvem, ami most jelenik meg, az új paradigmáról szól. Az interneten már elérhető, megrendelhető. De nem saját magamról szeretnék beszélni, mert nem ez a lényeg, hanem a világhelyzet, amiről sok könyvet írtam. Az új akasa mező egy egyéni, egész más világnézetet ad. Ez nem csak egy speciális mező. Ez a világnak nagyon lényeges része, ami visszavezet ahhoz, hogy az ember újra felfedezzen egy ősi világképet, amely a világ lényegéről szól.

– Azt vettem észre, hogy aki zongorázni tud, az a zenét érti, és aki a zenét érti, az könnyebben megérti a világot is.

– Aki a harmóniát keresi és érzékeny rá, az megérzi a harmóniát a világban, és miután megérzi, keresni is fogja benne. Ő azt is megérzi, amit tulajdonképpen koherenciának nevezünk. A koherencia megfelel a harmóniának a művészetben és a kultúrában. Az emberiség nagy része viszont nagyon inkoherens lett. Akárcsak egy rákos betegnél, elvesztettük az összeköttetést a világgal. Az, aki a művészet és zene miatt érzékeny rá, hamarabb felfogja és saját maga is érzi, micsoda hatalmas gyönyört és kielégülést tud adni, ha valaki koherens a külvilággal és a többi emberrel.

– Szokott még zongorázni otthon?

– Amennyit időm engedi. A problémám az, hogy mivel én profi zongorista voltam, nem tudok csak úgy leülni és kalimpálni kicsit, szeretek hosszabb időt tölteni vele. Remélem, nemsokára a zongorára is szentelhetek időt.

Kovács Noémi

Kapcsolódó cikkek