Ami más országban nem fordulhat elő

Ami más országban nem fordulhat elő

Szeretném halkan elmondani, mi történt velem a minap. Nem kiabálva, nem felháborodva, csupán megdöbbenve. Mint sok embernek, nekem is van mobil internetem. Mikor vásárolunk egy ilyen kütyüt, úgy gondoljuk, hogy ez az aprócska kis szerkezet úgy fog működni, mint egy mobil. Számítunk rá, hogy ott ahol telefon-térerő van, ott a mobil sticket is tudjuk használni. De egy valamivel nem számoltam.

A Gyöngyös körül lévő heggyel, a Mátrával. Mivel nem működött tartózkodási helyemen, Abasáron a hiperszuperkütyű, úgy gondoltam, a nyugat európai feelinget felvéve bárkóderkedni fogok a közeli Gyöngyös városában. De meglepődve kellett tapasztalnom, hogy bár talán akadna rá lehetőség, na de konnektor a gépnek, illetve késői nyitva tartás már nem nagyon van. Meg persze azért, hogy egész nap ott ücsörögjek, fogyasztani is kellene. Ezért úgy döntöttem, egy kicsit kulturáltabb, csendesebb helyet keresek. A városi könyvtárra esett a választásom. Besétáltam hát, majd váltottam egy éves olvasó jegyet 1 200 Ft-ért.

Már vagy két hete dolgozgattam csendes magányomban, mikor egyik nap egy termetes asszonyság megállt a fejem felett.

– Jó napot kívánok, XY (mondott egy nevet, amit természetesen nem oszthatok meg önökkel) vagyok a főkönyvtáros. – mondta cseppet sem kedvesen

– Jó napot Önnek is – válaszoltam, munkámból fel sem nézve.

– Már több napja figyelem, ahogy minden nap jön, itt van, és délután elmegy. Megtudhatom, hogy mit is csinál?

–  Persze. Dolgozni járok ide.

Ezt követte még egy-két jelentéktelen mondat, majd egyszer csak kilukadtunk kíváncsiságának fő okára.

– Mivel dolgozik?

– Az interneten keresztül dolgozok.

– Akkor miért nem fent dolgozik a fenti gépeken?

– Van saját internetem, azon megoldom.

– Értem. És maga fizet azért valamit, hogy az internetet használja..

– Természetesen, hiszen minden hónapban fizetek érte előfizetési díjat.

– És az sokba kerül?

– Nem olyan sokba.

– A gépéhez áram is kell?

– Persze, hiszen egy idő után lemerül.

Ekkor is követte egymást egy-két mondat, de akkor aztán felegyenesedtem a székben, amikor elhangzott a következő:

– Amennyiben a továbbiakban is itt szeretne dolgozni, kérjük, hogy az áram használatát fizesse ki!

Arcomra hirtelen zavartság és megdöbbenés ült ki. Hebegve – habogva elmondtam, hogy kiváltottam az éves olvasói jegyet és különben is a munkámmal nem zavarok senkit, mert csak ülök a gép előtt, és kódokat gépelek be. Ezzel le is záródott a beszélgetés.

Pár nap múlva, mikor a könyvtárba mentem, a kedves könyvtáros hölgy újra oda jött hozzám záráskor és közölte, hogy az áram használati díj egy napi számítógép használatba kerül. (240 Ft/30 perc). Tehát ez az áram díj óránként 480 Ft, mondjuk napi 7 órát figyelembe véve sem olyan kevés, azaz 3360 Ft.

De kérdem én, hogy hogyan is van ez? Jogos ez az áram díj? Miként lehetséges, hogy egy önkormányzati tulajdonban, lévő intézményben csak úgy megsarcolják az embert? Vajon a könyvtáros hölgy ezen felvetése teljesen jogos volt? Egyébként mi alapján állapították meg ezt?

Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy sajnos kicsiny hazánkban ez előfordul, előfordulhat, ami a világ más pontján lévő országban eddigi tapasztalataim szerint még véletlenül sem.