Orbán Viktor miniszterelnök beszél a a felújított margitszigeti szökőkút avatásán 2013. július 1-jén, fotó: Illyés Tibor/MTIAz elmúlt húsz évben a Margitsziget tetszhalott állapotban volt, mostantól azonban elkezdődik a sziget fejlesztésének új korszaka. Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a felújított margitszigeti szökőkút átadási ünnepségén.
Az elmúlt években a jogviszonyok nem tették lehetővé nagy ívű tervek kidolgozását, mostantól azonban ennek a korszaknak vége, mert a kabinetnek és a főváros vezetésének az a célja, hogy a Margitsziget a gondatlanság szigetéből a gondtalanság szigetévé váljon – mondta a kormányfő, utalva arra, hogy a parlament döntése értelmében a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a sziget. Mint fogalmazott, Tarlós István főpolgármesternek és munkatársainak nemcsak a város működtetésének mindennapi nehéz gondjaival kell megküzdeniük, hanem a rájuk maradt örökséggel is. A múlt bajainak orvoslásán túl azonban a városvezetésnek – a kormánnyal együttműködve – meg kell teremtenie az előrelépés feltételeit is, hiszen sikeres főváros nélkül nincs sikeres Magyarország sem – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Felidézte a Budapest 21 szerződést, amelynek célja, hogy Budapestet a 21. század nagy fővárosai közé emelje. “Haladunk: Budapesten ma újra toronydaruk emelkednek” – mondta, megemlítve például a Fradi-stadion újjáépítését, a Várbazár felújítását, az Erkel Színház újranyitását, a Budapest Music Center megnyitását és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában létrejött beruházást. Emellett előkészítés alatt van a Nemzeti Olimpiai Központ építkezése, elkészültek a tervek a 2021-es úszó-vb megrendezéséhez szükséges vízi létesítményekről, továbbá készülnek a Normafa, a Népliget, valamint a városligeti múzeumi negyed tervei, és “közel kerültünk egy új kongresszusi központ megépítéséhez is” – sorolta a miniszterelnök. Szavai szerint Budapesten az élet ma már nem csak a túlélésről szól, hiszen európai léptékű beruházások zajlanak. Orbán Viktor úgy véli, ez annak köszönhető, hogy ellentétben a korábbi évekkel, amikor a főváros “folyamatos bunkerharcot folytatott”, most, húsz év után végre akar és képes is együttműködni Budapest és az ország vezetése.
Tarlós István főpolgármester arról tájékoztatott, hogy a 35 méter átmérőjű, több mint ezer négyzetméter vízfelületű, mintegy 400 köbméter vizet tartalmazó, mostantól szebb és látványosabb szökőkút európai viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik, felveszi a versenyt még az európai éllovas barcelonaival is. Emlékeztetett, hogy a sziget bejáratát 1962 óta ékesíti szökőkút. Budapest tavaly határozta el a Margitsziget revitalizációját, amelynek első állomása az újjávarázsolt szökőkút és annak környezete – mondta, megjegyezve, hogy a létesítmény újjáépítéséhez több száz millió forintos támogatást biztosított a kormány. Az eddig a XIII. kerülethez tartozó sziget közvetlen fővárosi irányításáról szólva a főpolgármester kijelentette: vannak, akik a Margitsziget “einstandolásának”, kaszinó idetelepítésének víziójával riogatják a közvéleményt, mindez azonban nem igaz, mert a Fővárosi Önkormányzat a kabinet támogatásával “csakis a közjót kívánja szolgálni”.
A Margitsziget fejlesztésének lépései között említette Tarlós István a teljes csatornázást, lóvasút kiépítését, elektromos buszok beszerzését, a Palatinus strand fejlesztését, sportpálya-felújítást és -bővítést, ingyenes wifihálózat létrehozását, a japánkert és a futópálya felújítását, valamint az öntözőhálózat kiépítését. Beszédében mind a kormányfő, mind a főpolgármester kitért a néhány héttel ezelőtti dunai árvízre, méltatva a védekezést, és azt, hogy sikerült megvédeni a Margitszigetet. A beszédek után Orbán Viktor és Tarlós István egy jelképes gombnyomással elindította Magyarország legnagyobb szökőkútját, majd megtekintették a különböző komoly- és könnyűzenei aláfestésű vízi koreográfiát.
