Semjén Zsolt: fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás

Semjén Zsolt: fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás

Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás, az Egy a természettel szlogen mellett ez a vadászati világkiállítás legfontosabb üzenete. Erről beszélt a miniszterelnök-helyettes szombaton Gödöllőn, az országos vadásznapon.

Semjén Zsolt megnyitó beszédében arról szólt, hogy ha nincs vadgazdálkodás, nem tarthatók fenn jelenlegi formájukban az erdők, mert azokat a túlszaporodott vadállomány tönkretenné. Hozzátette, hogy igaz ez a mezőgazdaság területére is: beláthatatlan konfliktusokhoz vezetne a gazdálkodókkal a túlszaporodott vadállomány károkozása.

“A vad mennyiségi és minőségi megtartásának szempontjából is fontos a modern és minőségi vadgazdálkodás, ott virágzik a vadállomány, ahol fenntartható vadászat van”

– mondta a miniszterelnök-helyettes, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.

Azt mondta, hogy az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás méltó megtartásához rendezni kellett Magyarország vadászati ügyeit. Ehhez öt fontos intézkedésre volt szükség. Az első az volt, hogy az országnak észszerű és életszerű fegyvertörvénye legyen; abból “lefaragták” a fölösleges bürokratikus terheket. Sikerült megalkotni Semjén Zsolt szerint a világ legjobb vadászati törvényét.

Ez – mint kifejtette – elsősorban a vad védelmét szolgálja, és megőrzi a 3000 hektáros minimális területnagyságot, ezért a vadásztársaságok nem tudnak az átmenő vad lelövésére berendezkedni, így valódi vadgazdálkodást lehet folytatni.

A gazdálkodás szempontjából fontosnak nevezte továbbá, hogy immár 20 évre szólnak a vadászati üzemtervek, amelyek jobban lefedik a vadállomány valódi vadászati ciklusait, mint a korábbi 10 éves ciklusok.

Hozzátette, hogy visszaállították a trófeabírálatot, ami a minőségi vadgazdálkodás szempontjából fontos.

“Forradalmi újítás volt mindemellett a tájegységi fővadászok, illetve a tájegységi rendszer meghonosítása”

– mondta a miniszterelnök-helyettes.

Az ötödik pillér a vadászkamara megerősítése azzal, hogy az állam átengedte a vadászjegyek után járó díjakat a kamarának, ezzel olyan új élőhelyfejlesztési keret nyílt meg, amilyen korábban elképzelhetetlen volt. Semjén Zsolt elmondta, hogy a vadászati kiállítás rendezvénysorozata piramishoz lesz hasonló: a legfontosabb központi esemény a Hungexpón három hétig tartó tematikus világkiállítás. A második szint a három nagy központi helyszín: Hatvan, Keszthely és Vásárosnamény. A következő szint a tematikus és országos múzeumok hálózata, valamint az ország 1500 vadgazdálkodási egysége, amelyek bemutatják értékeiket.

Kovács Zoltán, a világkiállítás és az ahhoz kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, 98 ország zászlaja lesz ott az eseményen, amelynek részeként csaknem ezer programelem valósul meg.

A Hungexpó húsz napján hat nemzetközi konferenciát rendeznek, de a három vidéki helyszín mellett az ország minden szegletébe eljut a világkiállítás. Hozzátette, hogy a vadászatra jogosult 1500 szervezet 529 rendezvényt szervez.

“A világkiállítás üzenetét eddig 64,3 millióan látták”

– fűzte hozzá a kormánybiztos.

Kapcsolódó cikkek