A nagyobb szigorúság a legfontosabb elve a parlament előtt fekvő új büntető törvénykönyvnek (Btk.) a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint.

Elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére – mondta Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények – így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés – elkövetésekor. “Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni” – jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet.

Papcsák Ferenc a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is beszélt, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik – például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a javaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Azonban azt is kiemelte, nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben.

A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3-ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz – példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás. Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val.