Az igazgató úgy fogalmazott: ez az összeg csak becslés, ami – véleménye szerint – meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

“Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon – pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban – hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket”

– hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a Nézőpont Intézet “körbekérdezte” a hazai sajtótermékek kiadóit a hozzájuk érkező külföldi támogatások mértékéről, ám a “politikailag releváns ellenzéki médiumok” közül mindössze 5 kiadó volt hajlandó válaszolni. Boros Bánk Levente elmondta, javasolják, hogy a “transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.

Rámutatott, az ellenzéki médiumok az elmúlt években folyamatosan nyereségesek voltak, 2023-ban mintegy négymilliárd forintnyi profitot termeltek, “ennyire vannak elnyomva.”

Kitért arra is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) korábbi elnöke, Hargitai Miklós sérelmezte, hogy a Nézőpont Intézet a sajtótermékek külföldi támogatásait vizsgálja. Az intézet álláspontja szerint ugyanakkor egy feszültséggel teli nemzetközi térben, különösen háborús helyzetben, ahol Magyarországot bele akarják kényszeríteni az ukrán-orosz konfliktusba, érdemes megnézni, kik azok a külföldi tényezők, akik – akár kormánybuktatási szándékkal – befolyásolni akarják a közvéleményt a sajtón keresztül. A külföldről érkező források kapcsán példaként elmondta, hogy a Partizán Youtube-csatorna mintegy 570 millió forint külföldi támogatásról ír az éves beszámolójában, “aminek részleteiről nem tudunk semmit.” A Nyugat.hu kiadója több mint 80 millió forint külföldi támogatást kapott, míg a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. 42 millió forint olvasói támogatásról és 150 millió forintnyi külföldi forrásról számolt be.

Tapasztalataik szerint a médiumok beszámolói nem átláthatóak, a külföldi kormányok pedig csak részben publikálják hogy hova, milyen támogatásokat osztanak.

“Az EU honlapján komoly kutatómunkát igényel a pontos finanszírozási konstrukciók felfedése, a “láncfinanszírozást” pedig egyáltalán nem lehet követni”

– tette hozzá.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll Magyarországon és más országokban is.

A “boldog békeidőknek” vége van, egy nagy, globális átalakulás korába léptünk be, a “szemünk láttára omlanak össze államok, rendülnek meg politikai konstellációk, szűnnek meg kereskedelmi kapcsolatok”, a szuverenisták és a globalisták között óriási harc zajlik – mondta.
Amikor a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és hivatalt támadják, akkor valójában a magyar szuverenitás áll a támadás középpontjában – jelentette ki.

Hozzátette, hogy védekezésül hűnek kell maradni a magyar érdekekhez és értékekhez, valamint azonosítani kell azokat a szereplőket, akik ellenfelei a magyar szuverenitásnak.

Lánczi Tamás elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, nem feladatuk emberek bebörtönzése, a legfőbb eszközük a nyilvánosság, és szeretnének rámutatni arra, hogy bizonyos erők külföldi támogatásból tartják fenn magukat és külföldi érdekek mentén végzik a tevékenységüket.

“A rejtett érdekek feltátársa érdekében a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt”

– mutatott rá az elnök, majd kitért arra, hogy nemsokára dezinformációs narratívaelemzést hoznak nyilvánosságra, amelyben bemutatják, hogy milyen a magyar érdekekkel szemben álló politikai értelmezések jelennek meg Magyarországon, és elsőként az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálják meg.

Lánczi Tamás a rendezvény végén átadott Jótollú magyar újságíró díjra utalva azt mondta, léteznek tisztességes újságírók, akik a szakma etikai normáit betartják és azt a munkát végzik, amelyre a közösségnek szüksége van.

“Őket nem szabad kiönteni a fürdővízzel együtt”, de különbséget kell tenni azokkal szemben, akik újságírónak álcázzák magukat, de valójában dezinformációs tevékenységet végeznek és a külföldi érdekeket képviselnek, és nem szabad félni megnevezni őket, mert “ez nem csorbítja a magyar média szabadságát” – fogalmazott. Kijelentette, Magyarország sosem vitatta el más országoktól, hogy olyan eszközökkel védjék a szuverenitásukat, amelyekkel akarják, de ezt a jogot a magyaroktól se vitassák el.

Az eseményen hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat, amelyet idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta.

Boros Bánk Levente a díjazottat méltatva elmondta, hogy Járai Judit a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője. Pályája során találkozott például Francois Mitterrand, volt francia elnökkel, Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai emberi jogi aktivistával, és Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok volt külügyminiszterével. Ott volt Dél-Afrikában, amikor Nelson Mandela rendszert váltott, és ott volt Ruandában is a huszik és a tuszik feszültségei közepette.